Vörösiszap-per - manipulált beszélgetés a Hír tv-ben
2017. január 25. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Vörösiszap-per - manipulált beszélgetés a Hír tv-ben

itelet.jpg

Január 24-én zajlott ez a beszélgetés a Hír tv "Magyarország élőben" című műsorában. Amit muszáj megjegyeznem, az az, hogy az élő adás előtt az a megállapodás született a rendezővel és velünk, résztvevőkkel. hogy a geológus szakember hallgatja, amit én mondok, és viszont, így tudunk majd egymás állításaira reagálni.

Ehhez képest, teljesen váratlanul a megbeszéltekkel ellentétben, elkészítették velem az interjút, majd külön - az én távozásom után Juhász Árpáddal.

s_zs.jpg

juhasz2.jpg

 Íme a videó a beszélgetésekről:

Anélkül persze, hogy kétségbe vonnám a geológus szakmai hozzáértését, megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy az általa elmondottakra jogi szempontból reflektáljak.

Ezért itt most megteszem. Juhász Árpád - 2008-as Google Earth felvételek alapján - hosszan hangsúlyozta, hogy a gát alján több helyen szivárgott a vörösiszap. Ez akár igaz is lehet, csak éppen ez az állítólagos szivárgás semmiféle okozati kapcsolatban nem volt az északi sarok alatti talaj megcsúszásával, aminek következtében a gát eltörött. A vörösiszap tehát nem a szivárgásoknál kezdett kifolyni a kazettából, hanem attól több száz méter távolságra lévő talajcsúszás miatt. A katasztrófának a gát törése és nem a szivárgás volt az oka.

letoltes_1.jpg

Juhász Árpád másik állítása az volt, hogy másfél nappal a katasztrófa megtörténte után a lakosságnak még nem voltak pontos információi a kiömlött anyag tulajdonságairól. Ebben az állításban két csúsztatás is van. Az egyik az, hogy mind a kolontári, mind a devecseri polgármester birtokában volt az a katasztrófa-védelmi terv, amelyben pontosan le volt írva, hogy milyen anyag van a tározóban, továbbá az is, hogy nekik milyen intézkedéseket kell tenniük katasztrófa esetén. Ezeket az intézkedéseket egyikük sem tette meg. Ha valaki, hát ők csökkenthették volna a katasztrófa következményeit. Ezt Juhász Árpád nyilván nem tudta, nem is feladata, hogy ezt vizsgálja, de e tudás hiányában nem kellett volna ebben a témában nyilatkoznia. Ez ugyanis nem az ő - geológusi - szakmája

Emellett tény, hogy a mentők, tűzoltók vízsugárral mosták le a sérülést szenvedő embereket, éppen azért, mert pontosan tudták, hogy a lúgot hogyan kell az emberi testről eltávolítani. 

A MAL Zrt. vezetői és érintett dolgozói a lehető leglogikusabb intézkedést tették: azonnal leállították a gyár működését. Ez volt az ő feladatuk és felelősségük.

gyar.jpg

Ez a 12 perces beszélgetés eklatánsan mutatja, miként tudja a média egy egyszerű trükkel manipulálni a közvéleményt. Nem kell más hozzá, mint lehetetlenné tenni a vitát.

A legfrissebb információk szerint a Győri Ítélőtábla február 6-án dönt az ügyben.

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr1712154951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2017.01.26. 23:19:47

Tisztelt Bírónő!

Szigorúan szakmai szempontből érdekelne a véleménye Morvai Krisztina tudósításáról.
Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens (EP képviselő) közérthetően, de szakszerűen magyarázza el az ügyészi fellebbezés részleteit és mindenki számára fontos összefüggéseit. Dr. Fejes Péter fellebbviteli ügyész sajnálatos módon „egyfős csapattal” állt szemben a betonerős, 15 sztárügyvédből álló védelmi team-mel, amelynek tagjai közül elsőként Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta el védőbeszédét. Ennek büntetőjogi és büntető-eljárásjogi összefüggéseit is bemutatja Morvai. Az anyagot - amely nem rövid, és némi odafigyelést is igényel - egyfelől azért érdemes végignézni, mert Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának alapvető felelősségi kérdéseiről szól, amely - a jövőre nézve is - minden magyar embert érint. Másrészt pedig azért, mert a büntetőjog és büntető-eljárásjog izgalmas és érdekes területére is bepillantást enged, más büntetőügyek megértéséhez is felhasználható ismereteket ad át a nézőknek. E tárgyalási tudósítást megelőzően Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadást tartott a vörösiszap-ügy büntetőjogi összefüggéseiről. Az előadás ezen a két linken megtalálható:
www.youtube.com/watch?v=LABk01OqU5s
www.youtube.com/watch?v=3ypoM_ihK7U&feature=em-upload_owner

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2017.01.27. 17:32:42

@paragrafus: Tisztelt Paragrafus! Meghallgattam Morvai Krisztina előadását, és annak hallgatása közben írt jegyzeteimet most megosztom Önnel:
Az EU besorolás szerint a tározóban tárolt anyag nem számított veszélyes hulladéknak. A magyar hatóságok alkalmazkodtak ehhez a besoroláshoz. (Ezt azóta megváltoztatták.)
Az adott időben ez volt a legkorszerűbb technológia. Előtte szárazon tárolták a vörösiszapot, amely emiatt kiporzott és légúti egészségkárosodást okozott. Ezért tértek át a nedves technológiára.
Mindegy, hogy hány ügyész van, ennek nincs jelentősége. A tárgyaláson akkor is csak 1 ügyész szólalhatna fel, ha többen ülnének ott. A 15 védő közül talán csak Bánáti nevezhető „sztárügyvédnek”. Mivel mindegyik vádlottnak saját védője van, logikus, hogy ennyien vannak.
A környezetvédelmi törvény generál-klauzája nem elég a büntetőjogi felelősség megállapításához, bizonyítani kell a konkrét szabályszegést, amely okozati összefüggésben van a gátszakadással.
„Milliárdos topmenedzserek – hangulatkeltés, semmi köze a felelősséghez.
Nem szakember vádlottak – kiragadott mondat. A kazetta tervezésében, kivitelezésében nem voltak szakemberek és nem is kellett, hogy azok legyenek. Ők a tímföldgyártásban szakemberek, nem a tározó építésében. Ez sajnos súlyos csúsztatás.
A hatóság minden előírását betartották, ez volt a feladatuk. Mellesleg egy fejlettebb monitoring rendszer sem jelezte volna előre a gátszakadást – szakértői megállapítás. Több szakértő is megerősítette, hogy semmiféle monitoring-rendszer nem akadályozta volna meg a történteket.
A vádlottaknak valóban nem volt kötelességük a lakosság védelme. Jogszabály írja elő, hogy katasztrófa esetén a polgármestereknél lévő katasztrófa- és kimenekítési terv alapján a polgármesterek feladata a lakosság tájékoztatása, értesítése, kimenekítése. Ebből semmit sem tettek meg, miközben pontosan tudták, hogy milyen anyag van a kazettában és azt is, hogy Kolontárnak, illetve Devecsernek melyek a veszélyeztetett részei.
Összemossa a polgári- és a büntetőjogi felelősséget. A polgáriban a gyár maga az alperes, amely, mint „veszélyes üzem” (ez polgári jogi fogalom, nem azonos a hétköznapi értelemben vettel) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha rajta kívül álló külső ok idézi elő a katasztrófát. Ha az bármilyen módon az üzem működésével kapcsolatos, a MAL Zrt. felel – de csak kártérítéssel. Ez nem azonos az egyes személyek büntetőjogi felelősségével.

Nem igaz, hogy nem lett volna katasztrófa, ha van monitoring rendszer. Akárhogyan is figyelték volna a tározót, azt, hogy egy helyen megcsúszik az iszapos altalaj, nem lehetett volna megakadályozni.
A hatóságok helyszíni vizsgálatokat is végeztek, utoljára 3 hónappal a gáttörés előtt, amikor is több hatóság együtt volt jelen és mindent rendben talált.
Nem tőle elvárható, hogy jogszabályt „alkosson”, amikor számos jogi előírás létezik, amelyet a vádlottak betartottak. Az elvárhatósági mérce a jogszabályok és a hatósági eljárások betartására vonatkozik, ahhoz igazodik, nem a profithoz.
Igenis, hogy azt kellett vizsgálnia, hogy mi vezetett a gátszakadáshoz, ugyanis az okozta a katasztrófát. Vagyis minden olyan mulasztás, aminek nincs köze a katasztrófához, büntetőjogi szempontból érdektelen.
Megint polgári jogi fogalmakat kever össze a büntetőjogiakkal. Az üzem felel, a polgári jog szabályai szerint, de ez nem jelenti az egyes vádlottak bűnösségét. Ezt nem jogásznak nehéz megérteni, de Morvai Krisztina ezt igen jól tudja, szándékosan mossa a kettőt össze.

Szabó Györgyinél, az elsőfokú bírónál jobb és alaposabb jogász nem kell.
A megállapított tényállás alapján – amely köti a II. fokú bíróságot – elég nehéz lenne más jogi következtetést levonni.

Igaz, hogy Morvai büntetőjogász, de a Jobbik EU parlamenti képviselője is. Vagyis politikus. Egy konkrét ügybe pedig politikus ne próbáljon semmilyen módon beavatkozni, mert annak eldöntése a bíróságok dolga. Sajnos ebbe az ügybe a politika (Orbán, a Kormány) már az első percben nyomást próbált gyakorolni a bíróságra, ezért volt egy hiányos, rossz, elfogult nyomozás, és ezért kellett a bírónak quasi nyomozást folytatnia a tárgyaláson. Üdvözlettel

paragrafus 2017.01.27. 18:03:23

Köszönöm, Tisztelt Bírónő!
Én magam nem akartam érdemben állást foglalni, lévén én messze nem vagyok képben ezen ügyet illetően annyira a részletekkel, mint Ön. Ugyanakkor szerencsésnek tartanám (a magam részéről), ha ezt az álláspontját eljuttatná a védelemnek, lévén van olyan (nem hivatalos) információm, miszerint a vádat képviselő ügyész - többek között - Morvai Krisztina ezen álláspontjaira (is) alapozza a vádat. Ezért is nem ártana, ha az Ön, egyébként brilliáns cáfolata az eljáró bíróság előtt is ismeretes lehetne, nemcsak a Morvai-féle álláspont.
(Azt meg csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a két megadott link felvezető szövege nem az én álláspontom, azt én csak idéztem)

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2017.01.27. 18:12:14

@paragrafus: Tisztelt Paragrafus! A védelem ismeri az álláspontomat, ha másból nem, az "Elsodortak - a vörösiszap katasztrófa utóélete: a per" című könyvemből.
bookline.hu/search/search.action?inner=true&searchfield=%22Elsodortak%22&tab=bookline.hu%2Fbook

Morvai Krisztina pedig a Jobbik álláspontját képviseli, mert azt a parlamenti bizottságot, amelyik "állást foglalt" a felelősség kérdésében, Kepli Lajos, a Jobbik képviselője vezette. Hogy mennyire elfogulatlanul, az abból is látszik, hogy Kepli csináltatott egy lábtörlőt, amelyen Bakonyi Zoltán (I. r. vádlott, vezérigazgató) feje van rajta. Az elsőfokú ítélethirdetésen is a Jobbik képviselője balhézott és tartott fel egy molinót. Az ügyet elég jól ismerem, mert számos tárgyalást végig ültem Veszprémben.

Tamás Bárdosi 2017.02.10. 23:07:49

Tisztelt Bírónő!

Figyelmébe ajánlom a ma esti "Egyenes beszéd"-ben szereplő geológus szakmai véleményét, amit annak idején intézetének igazgatója letiltott.
A téma lényege, hogy a kazetták létrehozásakor az a "Bauer-féle" 1898-as szabadalom vezette a tervezőket, akik ilyen jellegű meghibásodással soha nem találkoztak. Továbbiak az "Egyenes beszéd" felvételén.
Barátsággal :

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2017.02.11. 12:50:01

@Tamás Bárdosi: Köszönöm szépen, megnéztem. Lényegében ugyanezt állapította meg a veszprémi bíróság ítélete is, amit most "alibiből" hatályon kívül helyeztek. Sajnos.

BiG74 Bodri 2017.02.13. 17:12:29

Anélkül, hogy kétségbe vonná a geológus hozzáértését, ön kétségbe vonja a geológus hozzáértését.
Tipikus jogász megközelítés. A gát több helyen szivárgott, de nem ott történt a szerencsétlen áttörés? A gát sehol sem szivároghat. A szivárgások komoly jelzései, hogy fontos, rossz irányú változások kezdődtek el a gát szerkezetében. Kimondani, hogy a szivárgásoknak semmi közük a szakadáshoz, azok után, hogy a szakadás helyén már nem lehet azonosítani a szakadás előtti állapot jellemzőit, még szakembernek is nehézkes. Mindenesetre, olyan tározót működtetni, melynek gátján szivárgás nyomai láthatóak, felelősségteljes szakemberekkel elképzelhetetlen. A tározó üzemeltetése pedig feltételezi olyan emberek meglétét, akik felelősséggel tartoznak annak állapotáért. Ha ilyenek nincsenek, a felsőbb vezetésé a felelősség, mivel nem alakított ki ilyen szakember gárdát. A szakembereknek, pedig a szakhatóságokkal együttműködve kell kialakítani a biztonságos üzemelést lehetővé tevő szabályrendszert, és írásba foglalni azt. Persze ha a szabályozás pongyola, elnagyolt, egyoldalúan kialakított, akkor ennek az elfogadott rögzített dokumentumai alapján jogilag a felelős a jó Isten, a sors, a karma és egyéb jól körülírható alanyok.

Amúgy, már az is megér egy misét, hogy a hulladék minősítő bizottság számára miért is nem volt veszélyes körbe sorolható a vörösiszap.
süti beállítások módosítása