"Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!" (Máté 7,12).
„Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Máté 22:39).
Kép: dehir.hu
„Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.” (Alaptörvény 7. módosítása)
„Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. (Alaptörvény 7. módosítása)
Totális szellemi káosz lett úrrá rajtam most, hogy így egymás mellé rakosgattam ezeket az idézeteket. Ez persze idáig magánügy lenne, ha az Alaptörvény szellemének és szövegének betartása nem lenne minden állampolgár és minden intézmény alapvető kötelessége.
Látom lelki szemeim előtt azt a szerencsétlen fakabátot, akinek kötelessége felszólítani az életvitelszerűen padon ülő/fekvő hajléktalant, hogy azonnal kezdjen el lakni, ám eközben arra kell gondolnia, hogy most éppen nem azt teszi ezzel az emberrel, amire vágyna, hogy vele is ezt tegyék. Mert ugyebár a Hegyi beszéd kétségtelenül sziklaszilárd része a keresztény kultúrának. Akkor most mihez kezdjen a rend boldogtalan őre? Akár így, akár úgy tesz, megszegi az Alaptörvény egyik, vagy másik előírását.
Kép: Budapest-foto
Hogyan merészel ez a kormány keresztény kultúráról szónokolni, amikor minden, de tényleg minden törvénye, rendelete, intézkedése az elesetteket sújtja. Hogyan merészeli a hajléktalanok ügyét egyáltalán a szájára venni az az Orbán ügyvédjeként emlegetett Bajkai István nevű újonc fideszes képviselő, akinek több mint 72 millió forint éves bevétele, 68 millió forint banki megtakarítása, 12 milliónyi aranya, ezüstje, több háza, lakása, műemlék épülete, erdeje, telke van. Aki halomra nyeri az állami közbeszerzéseket, köztük számos olyant, melyeket Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal „puritán” elnöke írt ki. Mit tudja egy ilyen Bajkai, mi az a szegénység! Hogy milyen az utcán élni, milyen egy lakást elveszíteni. Ostoba és fölösleges módosító indítványok helyett például felajánlhatná az egyik telkét a sok közül a hajléktalanok részére. Már persze, ha szeretné felebarátját, mint tenmagát.
Bajkai István Kép: Városi Kurír
A hajléktalanság alkotmányos „betiltása” nem csak ostoba és kegyetlen rendelkezés, de merőben fölösleges is. Gyakorlatilag az ugyanis már „be van tiltva”. Már az Alaptörvény negyedik módosítása is tartalmazta: „törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” Az önkormányzatok éltek is a lehetőséggel. Budapestnek például jóformán nincs is olyan része, ahonnan – elvileg - ne lennének kitiltva a hajléktalanok. Anno még Demszky Gábor is kampányolt ezzel. De szorgoskodtak ez ügyben a „baloldali” kerületek polgármesterei is, élükön a szocialista Tóth József vezette XIII. kerülettel.
Vannak persze Európában olyan országok, amelyek anélkül is védik a keresztény kultúrát, hogy azt valamiféle alaptörvény nevű tákolmány írná elő számukra. A londoni felsőbíróság például megtiltotta a brit belügyminisztériumnak, hogy kitoloncolják az országból a szabad ég alatt alvó hajléktalan külföldi EU-állampolgárokat. Amúgy meg a hajléktalanok háromnegyede mindössze egy napot tölt az utcán, a második éjszakán már a kiterjedt hajléktalanellátási rendszer szállásán alszik. Még 2011-ben a Westminster kerület vezetése az apátság körüli területen be akarta tiltani a „hajléktalankodást”, de a lakosság tiltakozásának eredményeként elállt a szándékától. (Ilyen is van!) Stockholmban szállást és orvosi ellátást kapnak a hajléktalanok, Párizsban szállodai szobát bérelnek számukra. Bécsben nincs betiltva az utcán lakás, a lakás nélkülieket elhelyezik, ráadásul egy egyházi közösség hajléktalanszállót nyitott az Ausztriában élő külföldi hajléktalanoknak. Ott 1 euróért mosakodhatnak, alhatnak, és még vacsorát is kapnak.
Kép: YouTube Make The Homeless Smile - Vienna
Nálunk a legigazabb keresztény, a fővadász és fő-ájtatos Semjén Zsolt vállalkozott a részletek kidolgozására: a renitens hajléktalant közmunkára kell kötelezni, és ha még ez sem elég, nyomás a dutyiba! Lesz itt rend, a keresztény kultúra nagyobb dicsőségére!
Kép: Zárójel
