Több mint másfél éve – 2017. január 20-án éjjel – a Szinnyei Merse Pál Gimnázium tanulóit, volt diákjait, tanárokat és családtagokat szállító autóbusz Verona közelében az útról letérve fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, az autópályahíd pillérének ütközött és kigyulladt. Az 56 utas közül tizenheten meghaltak és 26-an megsérültek.
Kép: 24.hu
Az eltelt másfél év alatt egyfelől sok minden, másfelől szinte alig történt valami. Az előbbi az olaszországi, az utóbbi az itthoni eljárásra igaz.
Nyilván felmerül önökben a kérdés, hogyan és miért indulhat ugyanazon tragédia miatt két külön eljárás? Bennem még az is, hogy miként lehetséges az, hogy miközben Olaszországban tömegszerencsétlenség okozása miatt hat ember ellen vádat emeltek és már az október elejére kitűzött bírósági tárgyalásra készülnek, itthon még gyanúsítottja sincs a nyomozásnak.
De miért is van két külön eljárás? Az olasz hatóságok magát a közlekedési balesetet, annak körülményeit, bekövetkezésének módját és közvetlen okát vizsgálják. Vétkesnek tartják a buszvezetőt, amiért az letért az útról, vagyis „rosszul vezetett” – ahogyan a veronai ügyész fogalmazott. A baleset közvetlen okai között jelölték meg az autópálya és a szalagkorlát műszaki hibáit, ezekért pedig az útszakasz tesztelőit és üzemeltetőit tartják felelősnek.
Itthon a Belügyminisztérium közleménye szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Hogy miért ismeretlen még mindig a tettes, azt csak ők tudnák megmagyarázni.
A balesetet szenvedett busz a Pizolit Kft. tulajdonában volt, a cég ügyvezetője Czakó Tibor.
Czakó Tibor Kép: YouTube
A busztársaság a mai napig változatlanul folytatja tevékenységét. Bár mégsem teljesen változatlanul, mert valamilyen „ismeretlen okból” a cég többségi tulajdonosa egyszer csak Czakó 74 éves édesanyja lett. Ugyancsak „ismeretlen okból” tavaly decemberben a kft. hirtelen árulni kezdte 21 autóbuszát. De hogy mennyire megbízható ez a Pizolit Kft., azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Honvédelmi Minisztérium 54 milliós buszos szolgáltatási szerződést kötött a céggel. A katasztrófa után.
Kép: HVG
A szülők által indított „Verona angyalai” című Facebook oldal számos megállapítást idéz a nyomozás során beszerzett műszaki szakértői véleményből. A szakértő hazai és nemzetközi szabványokra hivatkozva sorolja azokat a műszaki és egyéb szabálytalanságokat, amelyeket a részben átalakított SETRA buszon észlelt. Ezek között nem kis súllyal szerepel az engedély nélkül és rosszul beépített pótüzemanyagtartály. Csak néhány állítást idéznék: „a póttankot borító anyag üzemanyagtartály burkolására nem használható”; „a póttankot a csomagtértől elválasztó lap üzemanyag burkolására nem használható.” És a szakértő összegzése: „a SETRA típusú autóbusz a pótüzemanyagtartály engedély, és jóváhagyás nélküli beépítése és a részecskeszűrő kiszerelése miatt közúti közlekedésre alkalmatlan állapotban volt”.
Kép: Kinked
Az oldal szerkesztői a nyomozati jegyzőkönyvből egy szerelő vallomását is idézik: „talán 2016 júliusában lehetett az, amikor egy póttartályt beszereltünk. … Erre a főnökünk Czakó Tibor úr adott utasítást nekünk. Volt már több ilyen feladatunk, amikor buszokba póttartályt szereltünk be… Úgy hét vagy nyolc évvel ezelőtt kezdtem el ennél a cégnél póttartályokat beépíteni,”
A nemzetközi közúti áru- és személyszállításról szóló rendelet hatálya az autóbusz vezetőjére és üzemben tartójára egyaránt kiterjed.
Nehéz dolga lehet a nyomozóhatóságnak, hiszen Czakó úr cáfolta, hogy póttartály lett volna a buszban. Ez bizonyára nagyon meggyőző lehetett a póttartályról a baleset helyszínén készült fényképfelvételekhez képest. Idén áprilisban Czakó még azt írta saját cégének oldalán, hogy „amíg valaki szakértőnek álcázva magát azt nyilatkozza, a sofőr álmában elfelejtett levegőt venni, nagyjából ott tartunk, mint a többi „konkrétummal”. Azóta kiderült, hogy pontosan tisztában volt buszvezetője (apnoé) betegségével.
Kép: Karrendezes.eu (ilusztráció)
A nyomozati határidő augusztusban jár le. Vajon „ismertté válik” addigra az egyelőre ismeretlen tettes?
Utóirat:
Az MTI mai közleménye szerint a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza az a hétfőn benyújtott törvényjavaslat, mely a veronai buszbaleset nyomán a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetésével összefüggésben állapít meg szankciókat.
Kép: Wikipédia
Eszerint, "aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított... közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő".
Gratulálok, Tisztelt Törvényalkotók!
Először azért, mert míg a buszvezetőt szabadságvesztéssel fenyegetik, addig az, aki elrendeli, vagy elvégzi a szabálytalan átalakítást, csak szabálysértést követ el, és csak elzárással sújtható. A veronai esetben tehát Czakó úr, aki éveken át alakíttatta át a buszait, kapna egy kis ejnye-bejnyét, míg az ő alkalmazottja, a sofőr börtönbe kerülne. De nem ám azért, mert rosszul vezetett, hanem mert a munkáltatója által átalakított buszt vezette.
Szögezzük le, hogy mindez persze nem vonatkozhat Czakó Tiborra, hiszen tavaly még nem volt ilyen törvény.
De volt, illetve van más. Úgy hívják, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Ezt akkor is meg lehetne/kellene állapítani, ha a halálos eredményt közvetlenül nem a beszerelt póttartály és az egyéb szabálytalan műszaki átalakítás okozta. Ugyanis eddig sem lehetett engedély nélkül belepiszkálni a buszokba.
Rajta nyomozók, találjátok meg az "ismeretlen" tettest és az "ismeretlen" bűncselekményt!
Kép: sielok.hu