Sosem gondoltam volna, hogy ez a latin eredetű szó igazi „hungarikum”. Mindaddig, amíg nem bukkantam rá a Nyelv és Tudomány című portál egy cikkére. Az eredeti latin összetétel alapján a szó „olyan dolgokra utalhat, amelyekkel ki- vagy megoldunk valamit”. Ám, mint a cikkből kiderül, abban az értelemben, ahogyan mi használjuk – orvosi hálapénz – egyetlen más nyelvben sem található meg. Vagy ha mégis, csak akkor, ha a szót magyar vonatkozásban használják.
Kép: port.hu alapján
De van ezzel a fogalommal más baj is - már azon kívül, hogy egyáltalán létezik. A minapi hírek szerint (Propeller.hu) egy budapesti asszony rutinműtétre feküdt be a kórházba, majd a műtét után röviddel meghalt. Az orvos a műtét előtt kapott 50 ezer forintot visszaküldte a családnak, akik a pénzt „előlegnek” szánták, a műtét után még fizettek volna. Az ügyészség vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt az orvos ellen. (Noha a vádnak, úgy tűnik, van törvényes alapja, nem vagyok biztos benne, hogy éppen a pénzt visszaadó orvossal kell példát statuálni.)
Kép: Infostart.hu
Szögezzük le, jogrendünkben hatalmas káosz uralkodik a hálapénz megítélése és szabályozása, pontosabban szabályozatlansága körül. Két törvényre is hivatkozhatunk a témában. Azt nyilván kitalálják, hogy az egyik a Btk., de talán sosem találnák ki, melyik a másik. A Munka Törvénykönyve.
A Btk. szerint „aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja… bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kórház gazdálkodó szervezet, az orvos a kórházban végzi a tevékenységét, munkájáért törvényes fizetést kap (még ha oly pocsékot is), ám ha a „jogtalan előnyt” (értsd paraszolvencia) vagy akárcsak annak ígéretét („nagyon hálás leszek doktor úr!) elfogadja, elköveti a „vesztegetés elfogadása” nevű bűntettet.
Kép: BeregiHirek.hu
Ezzel szemben mit mond a Munka Törvénykönyve? „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.” Az orvos munkavállaló, munkáltatója a kórház. Vagyis, ha a kórház megengedi, nyugodt szívvel elfogadhat – sőt e szerint még ki is köthet – hálapénzt. Az külön pikantériája az ügynek, hogy mindkét említett törvényt 2012-ben hozták.
Kép: 24.hu
Akkor most hogy is állunk? Ha az egyik kórház igazgatója megengedi a hálapénz elfogadását, az ott dolgozó orvos nem követ el bűncselekményt, a másik kórházbeli orvos meg igen? Ugye érzik ennek a helyzetnek az abszurditását? És akkor még nem is „jogász szemmel” olvassák mindezt. Mert a jogász már azt sem érti, hogy miként lehetséges, hogy egy kórház igazgatója dönthesse el – a Büntető Törvénykönyvvel szemben – hogy valami az ő kórházában nem bűncselekmény.
A hálapénz kérdése korábban is rendezetlen volt. 2002-ben már az is bűncselekmény volt, ha a valóban utólag zsebbe csúsztatott hálapénzt az orvos nem adta vissza. 2003-ban viszont az utólagos hálapénz elfogadása nem volt bűn. A 2012-es Btk. azután – mint azt korábban idéztem – ismét bűntetté nyilvánította a paraszolvencia utólagos elfogadását is. Vagy mégsem?
Kép: Pannondoktor.hu
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) tavaly – nem először – Trócsányi László igazságügyminiszterhez fordult, hogy döntsék végre el, bűntett-e, vagy sem a hálapénz utólagos elfogadása. Döntés persze azóta sincs.
Nem kis pénzről beszélünk. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a lakosság évente több mint 76 milliárd forintot költ hálapénzre.
De azt ne higgyék, hogy az orvosok olyan boldogok lennének a mostani helyzettel. Ugyancsak a ReSzaSz végzett tavaly egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a megkérdezett 907 orvos 96 százaléka hálapénz nélküli egészségügyet szeretne. Ehhez persze komoly egészségügyi reform kellene, melynek feltétel-rendszerét nálam sokkal hozzáértőbb szakemberek már többször kidolgozták és publikálták is. Mindhiába.
Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke Kép: ReSzaSz
Az azért szégyen, hogy csak és kizárólag a magyar nyelvben használjuk a paraszolvencia kifejezést hálapénz értelemben. Ez igazán nem az a „hungarikum”, amivel büszkélkedhetnénk!
Kép: Vatera