Nomen est omen, mondja a latin. Névben a végzet. A Simon név jelentése: meghallgatás, meghallgattatás. És valóban, Simon Gábornak, az MSZP volt alelnökének ez a meghallgatás lett a végzete. Úgy látszik, vezetéknévre is igaz a mondás.
Simon Gábor volt országgyűlési képviselőt a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán előzetes letartóztatásba helyezte. Adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják.
[caption id="attachment_4095" align="alignleft" width="300"] Simon Gábor
Fotó: nol.hu[/caption]
A gyanú alapját képező bűncselekményekről megjelent információk a jobboldalhoz köthető médiumok híreiből származnak. Ezeknek az információknak a forrása - az eddigi tapasztalatok szerint - többnyire hiteles. Ennek okát most ne firtassuk, mert pillanatnyilag nem ez a lényeg. Véleményünk persze van azért erről.
Persze van hivatalos döntés is, amelyben a bíróság kimondta: az alapos gyanú mind a költségvetési csalás, mind a magán- és közokirat-hamisítás esetében fennáll.
Ami eddig ismertté vált: Simon Gábor 2008-ban értékpapírszámlákat nyitott Bécsben, amelyeken félmillió eurót és csaknem kétszázezer dollárt helyezett el (ez összesen mintegy 240 millió Ft). Ezeket az összegeket egyetlen vagyonnyilatkozatában sem szerepeltette. Önmagában a vagyonnyilatkozat magánokirat, és magánokirat-hamisítás akkor valósul meg, amikor valaki a hamis – jelen esetben tartalmában hamis – magánokiratot felhasználja. A felhasználás azt a pillanatot jelenti, amikor az ilyen vagyonnyilatkozatot az arra illetékes személynek átadják.
[caption id="attachment_4096" align="alignright" width="240"] Kép: sikerado.hu[/caption]
Egyértelmű, hogy ha ezeket az összegeket Simon nem szerepeltette a vagyonnyilatkozatában, akkor adót sem fizetett utánuk. A gyanú szerint ezzel követte el az adócsalást. (Az ne zavarjon meg senkit, hogy ezt a bűncselekményt adócsalásnak, vagy költségvetési csalásnak nevezzük, lényegében ugyanarról van szó. Ez ugyanis csak a régi és az új Btk. terminóligiája szerinti különbség.) Az összeg nagyságára tekintettel ennek a büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.
A történet azonban ezzel még nem ért véget. Arra is alapos a gyanú, hogy Simon Gábor egy hamis - Gabriel Derdák nevére kiállított, de Simon fényképét tartalmazó - bissau-guineai útlevelet szerzett, majd egy ismerős közvetítésével, a hamis útlevelet felhasználva 250 ezer eurót helyezett el egy magyar bankban. Ha erre az összegre nézve is adócsalást követett el, akkor – az előzővel „halmazatban” - egy további 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény valósult meg.
[caption id="attachment_4098" align="alignleft" width="201"] Kép: infoplease.com[/caption]
De itt már nem csupán a pénzről van szó. Az útlevél ugyanis közokirat. Aki pedig a közokirat tartalmát meghamisítja, vagy hamisított közokiratot felhasznál, elköveti a közokirathamisítás bűntettét. Azért pedig önmagában is 3 évig terjedő szabadságvesztés jár.
Külön kínos, hogy a hamis útlevelet és további terhelő iratokat, valamint több tízmillió Ft értékű pénzköteget Simonnak abban a széfjében találták meg, amelyet Welsz Tamás érdi lakásában tartott. Ám ami még ennél is kellemetlenebb, hogy a Budapesten bissau-guineai ál-diplomataként forgolódó Welsz Tamást - aki nemrég a Sólyom Airways esetleges „megmentőjeként” vált ismertté - egy panamai csalás miatt az Interpol körözi. Ez, úgy látszik nem volt elég a magyar rendőrségnek ahhoz, hogy ne hagyja Welszt szabadon kóricálni. Igaz, novemberben egy rövid időre őrizetbe vették, de nagyon gyorsan el is engedték. Vajon miért? Hiszen Welsz Tamás neve és adatai még most is szerepelnek az Interpol, egyébként nyilvános körözési listáján. Saját szememmel láttam.
[caption id="attachment_4099" align="alignright" width="300"] Simon és Welsz Tamás
Fotó: index.hu[/caption]
Sok szót arra nem is érdemes vesztegetni, amire eddig Simon hivatkozott az ausztriai pénzeket illetően. Azt mondta, hogy az osztrák bankban tartott pénz vagyonkezelés céljából került a birtokába. Pedig korábbi képviselőként olvashatta a most hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvet és benne a „vagyonkezelés” feltételeit. Ezek közül csak egyet említenék: az ilyen szerződést írásba kell foglalni. Persze nincs kizárva, hogy a széfben talált papírok valamelyike éppen ezt a célt szolgálta volna.
Van azért itt még néhány rejtélyes körülmény, ami magyarázatra szorul. Véletlen-e, hogy éppen akkor kezdődött a Simon ügy, amikor Welszt hirtelen kiengedték az őrizetből? És mi lehet az oka annak, hogy a nyomozóhatóság november óta nem tesz eleget egy nemzetközi körözésnek, és hogy az ügyész is azt indítványozta a bíróságon, hogy Welszt ne adják ki Panamának? Nincs e mögött valami panama? És hogyan nyithatott másvalaki egy hazai bankban számlát egy olyan hamis útlevéllel, amelyben Simon fotója volt? Simonnak lenne egy hasonmása, avagy a bankból is benne volt valaki a buliban? Egyáltalán, tudott Simon Gábor az itthoni bankszámlanyitásról? Mi lett volna a sorsa azoknak a biankó útleveleknek, amelyeket Welsz lakásán találtak? Csak nem ez a megbízható, szavahihető Welsz Tamás lesz az ügy koronatanúja? Persze, Zuschlag is előbb leülte a maga idejét, mire eszébe jutott, mi minden történt vele hét évvel ezelőtt, és gyorsan - éppen a választások előtt – megírta és kiadta bestsellerét. Welsz talán könyvet nem fog írni már a választásokig, de beszélni addig is tud, szinte ellenőrizhetetlenül.
Sok mindent nem tudunk még, ami egy nyomozás kezdeti fázisában érthető is. De már az is éppen elég, amit eddig megtudtunk. Mi több, még sok is. Ha mindez egyszer valóban bebizonyosodik, Simon Gáborra hosszú börtönévek várnak. Lesz ideje elgondolkodni azon, hogyan tette tönkre saját életét és karrierjét. De elgondolkodhat azon is, mit tett azokkal, akik még hinni szerettek volna valamiféle politikusi tisztességben.
[caption id="attachment_4100" align="aligncenter" width="300"] Fotó: origo.hu[/caption]