„Az a balga hit, hogy az állatokkal szemben nincsenek kötelességeink, felháborító durvaság és barbárság” (Arthur Schopenhauer, német filozófus).
Kép: mifil.hu
Az elmúlt néhány hónap barbárságai:
- január 19. Láncra kötött kutyát hagytak halálra fagyni egy pesti társasház udvarán
Január. 25. Ásóval ütlegelte a számára feleslegessé vált kölyökkutyákat egy férfi Somogyban.
Február. 23. Győr környékén kalapáccsal vertek agyon tíz kutyakölyköt.
Március 4. Egy férfi ötödik emeleti lakásából dobott ki egy kiskutyát.
Március 8. Agyonvertek egy 3 hónapos kiskutyát, mert elvitt egy sportcipőt.
Mérgezett kolbászt találtak egy pesti kutyafuttatónál.
Március 15. Családi veszekedés során saját lakásában rugdosott meg egy férfi egy husky kölyköt.
És éppen most márciusban emeltek vádat az ellen a hivatásos vadász ellen, aki Szalkszentmártonnál lőtte le a francia turisták kutyáját, majd a Dunába dobta a kutya tetemét. A kutyát néhány méterre a nemzetközi bicikliúttól csak pisilni engedte el a gazdája.
Kép: Kutyabarát.hu
A bírósági gyakorlatot elnézve az állatok kínzása még mindig bocsánatos bűnnek számít. Maga a Btk. sem túl szigorú, amikor vétségként 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az állatkínzót, és csak azt minősíti bűntettnek és fenyegeti 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki az állatnak „különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Még nem láttam, hallottam, olvastam olyan ítéletről, ahol tényleges, letöltendő fogház-, vagy börtönbüntetést kiszabtak volna. A bíróságok legtöbb esetben pénzbüntetést, nagyon durva elkövetésnél esetleg, ritkán, felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki.
Kép: amarqt.com
De az igazi baj az általános szemlélettel van. No meg a vadászokkal. Ha összevetjük azokat a jogszabályokat, amelyek a kutyatartás előírásait tartalmazzák, azokkal, amelyek lehetőséget teremtenek a békésen sétáló kutyák kilövésére, elképesztő aránytalanságokat láthatunk.
Kép: Mosaicon.hu
A kutyasétáltatást végtelen számú jogszabály szabályozza a törvénytől kezdve le egészen a helyi önkormányzati rendeletekig. Megbírságolhat a közfelügyelő, ha éppen nincs nálad a kutya oltási könyve, ha közterületen, vagy természetvédelmi területen (ilyen a Budai Tájvédelmi Körzet 10 ezer hektáron) nincs pórázon a kutyád, ha a villamoson, buszon nincs szájkosár a kutyádon (legyen az akár egy kis békés öleb). A BKV járművein csak egy kutyát vihetsz, távolsági buszon pedig összesen egy kutya lehet, vagyis ha már van rajta kutya, te nem szállhatsz fel a tiéddel. Budapesten számos parkba nem léphetsz be kutyával (pórázon sem!), volt ahol a liftekből, legtöbb helyen pedig az oktatási, egészségügyi, kulturális intézményekből, a közintézményekből tiltják ki a kutyákat. Ja, és el ne feledjem: külön kormányrendeletet hoztak arról, hogy a Kossuth térre se viheted magaddal a kutyádat, kivéve a hivatalos állami ünnepségek felemelő eseményeire.
Kép: origo.hu
Mindezzel szemben a vadászok, ha úgy gondolják, hogy a kutya vadat űz, jogszerűen lőhetik le a kutyádat. Legyen az Mátyásföldön, vagy a Normafánál (mindkét helyen megtörtént). És vajon honnan kellene tudni, hogy melyek a vadász-területek? Mert a fél országot nem táblázzák ki, ahol az urak és elvtársak élnek e szenvedélyükkel. A Magyar Vadászkamara kommunikációs munkatársa azt nyilatkozta az Index-nek, hogy „minden, ami nem lakott terület, és nem a törvény által nevesített kivétel, mondjuk temető, tanya vagy repülőtér, az vadászterület”.
Kép: TV Eger
Az állatkínzás következmény. Következménye a kulturálatlanságnak, a – nem csak e téren mutatkozó – erőszaknak, ostobaságnak, barbárságnak.
És ha filozófussal kezdtem, legyen a végszó is Schopenhaueré: „A Földön az emberek az ördögök; az állatok pedig a meggyötört lelkek.”
Kép: amarQt.com
