„Tagja-e ön valamelyik civil szervezetnek?” – teszi fel a kérdést a bíráknak az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Handó Tünde, az OBH elnöke cáfolja, hogy az említett kérdésnek bármi köze lenne a kormány civilek elleni hadjáratához. „A bíróságok célja… 1869 óta változatlan: ahogy Ferenc József is mondta: ,,az országnak jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosítassék." (Ki mástól is idézne, mint attól a Ferenc Józseftől, aki I. Miklós cártól kért segítséget a ’48-as forradalom leveréséhez. Az oroszok már akkor is a spájzban voltak.)
Kép: Történelemportál
Egy kevésbé költői OBH közlemény szerint „az integritás érvényesülése szempontjából… a civil szervezetekben való részvétel kockázati tényező. A magyar bírói kar tisztában van vele, hogy a civil szervezeti tagsággal kapcsolatosak kérdések 2015. óta részei a kérdőívnek – politikától és kampányidőszaktól függetlenül.”
Handó Tünde, az OBH elnöke Kép: Népszava
Kicsit baj csak, hogy 2015-ben meg éppen folyt az Ökotárs alapítvány elleni törvénytelen nyomozás, noha addigra már mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a Norvég Alap törvényesen működött. Innen nézve aligha kétséges, hogy a civil szervezet elleni akkori hadjárat a mostani „egész pályás letámadás” főpróbája volt. Orbán már a 2014-es tusnádfürdői beszédében kimondta: „a magyarországi civilek külföldiek által fizetett politikai aktivisták, akik befolyást kívánnak gyakorolni a magyar államéletre”.
Kép: Origo
Azt azonban „akkor még nem sejtették” hogy személyesen Soros György a patás ördög, ma már viszont egyes névtelen szerzők tudni vélik, hogy „Soros hálója a magyar igazságszolgáltatást is beszőtte” bírásostul, ügyvédestül. (Csak az ügyészséget hagyta ki. Trehány munka az ilyen.)
Soros György Kép: NOL.hu
Épp egy éve készült el az OBH jelentése „a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak felméréséről”. A jelentés utal a Világgazdasági Fórum nevű nemzetközi szervezetnek a bírák függetlenségét vizsgáló jelentésére is. E szerint 2015-16-ban Magyarország a vizsgált 148 ország közül a 79. helyen állt. Az OBH persze kételkedik e megállapításban. (Majd elfelejtettem mondani, hogy a Világgazdasági Fórum egy non-profit nem kormányzati (NGO) nemzetközi szervezet. Tudjuk, milyenek ezek.)
Figyelemre méltó, hogy 2015-ben az integritással (érintetlenséggel, feddhetetlenséggel) kapcsolatos önkéntes és anonim kérdőívet a 2676 bíró közül mindössze 460-an, azaz a bírák 17 %-a volt hajlandó kitölteni. Ezen „elsöprő többség” összeférhetetlenségi okként a párttagságot, egy kft-ben való személyes közreműködést, az internetes újságírást, a gazdasági tevékenységet végző civil szervezetben lévő tagságot, a választott bírói tagságot, a filmproduceri tevékenységet, néhányan az egyesülethez köthető ismeretterjesztő tevékenységet, a lakásszövetkezeti tagságot és a labdarúgói edzői tevékenységet jelölte meg.
Megjegyzem, az első kettőt, no meg a választott bíróként való működést a törvény tiltja, a többi számomra kissé rejtélyes. Komolyan gondolja bárki, hogy ha egy szövetkezeti lakásban lakom, vagy ismeretterjesztést tartok egy egyesületben/civil szervezetben, már oda a bírói függetlenségem? Ettől lesz egy bíró megvesztegethető?
Az OBH szerint az is rettentő veszélyes, hogy „az utóbbi időben az egykor többségében bírók által alapított szakmai jellegű egyesületekben a „külsősök” aránya megnövekedett”. Állítását azzal támasztja alá, hogy az integritási kérdőívet kitöltők több mint 50%-a - vagyis az összes bíró 8,5%-a, azaz mintegy 220 bíró lát kockázatot ebben. Ez a csaknem 3000 fős bírói kart tekintve nem túl meggyőző érvelés.
Én hajlamos vagyok elhinni, hogy ez az egész civil-cirkusz nem külső politikai utasításra született. Handó Tünde magától is képes ugyanazt az autokráciát kiépíteni a bíróságon, mint amiben az egész ország él.
Kép: CIVILHETES
