Lassan véget ér az O.Z.O.R.A fesztivál, ám kezdete mégsem tanulság nélkül való.

Sem életkorom, sem habitusom okán nem vagyok fesztivál-járó. Ezt csupán azért bocsátottam előre, hogy értsék, személy szerint nekem édesmindegy, van-e fesztivál az Ozora melletti Dádpusztán, vagy nincs. A sumákolás, a hatalommal visszaélés, az erő fitogtatása azonban mélységesen felháborít. Akár egy fesztiválról, akár az ivóvíz kiadagolásáról van szó. No, persze nem egyforma súllyal.

Az O.Z.O.R.A. fesztivált először 1999-ben, a napfogyatkozás idején, majd néhány év szünetet követően 2005 óta minden évben megrendezték. Ugyanazok, ugyanott. Szerény becslések szerint is 6-8 hónapi munka fekszik egy ekkora fesztivál előkészítésében. A fesztiválra mintegy 10-15 ezer külföldit is vártak 60-70 országból, a világ minden tájáról, Új-Zélandtól Dél-Afrikán át az Egyesült Államokig. Hónapok óta elővételben lehetett jegyeket vásárolni 80 és 110 € közti áron, a helyszínen vásárolt jegy pedig 130 euróba került.

A szervezők arról, hogy bármely hatóságnak bármilyen aggálya lenne, augusztus 3-án, a rendőrségi bejáráskor értesültek. Három nappal a fesztivál kezdete előtt. Ők pedig – mondták - már május 6-án valamennyi szakhatósághoz benyújtották a kérelmüket.

A hatóságok sumákolása ekkor indult be. A Fejér Megyei Rendőrkapitányság azért kifogásolta az Index tudósítását, mert abban az szerepelt, hogy a rendőrség nem engedélyezte a fesztivál megtartását. Az engedélyezés ugyanis – írták közleményükben – nem a rendőrök, hanem a helyi jegyző hatáskörébe tartozik. Arról azonban elfelejtettek nyilatkozni, hogy egyetlen „szakhatósági” engedély hiányzott. Mit tesz Isten, éppen a helyi rendőrségé. A dolog valahol kísértetiesen emlékeztet az Orbán féle „közgyűlés - nem közgyűlés” érvelésre, ha értik, mire gondolok. A rendőrség szakhatósági állásfoglalásának tartalmáról természetesen nem adtak tájékoztatást. Beavattak viszont minket, laikusokat, az engedélyezési eljárás rejtelmeibe. E dodonai nyilatkozatok idején még négy nap volt a fesztivál kezdetéig. Csak úgy mellékesen azt is közölték, hogy a tavalyi fesztiválon kábítószerrel visszaélés gyanújával négy, azaz négy embert őrizetbe vettek. Tizenötezerből.

Három nappal a fesztivál kezdete előtt aztán megtudtuk, hogy a Sárbogárdi Rendőrkapitányság szerint hiányos a rendezvény biztosítási terve. Márpedig, ha ez így van, a körjegyző nem adhatja ki az engedélyt. Erről a nyitás előtt kerek egy nappal szándékozott dönteni ez a Pató Pál úr. Arról persze még mindig nem tudhattunk meg semmit, hogy a rendőrség milyen hiányosságokat kifogásolt.

Megtudtunk viszont azt, hogy a megyei rendőrfőkapitányság nagy erőket mozgósított a vagy lesz – vagy nem lesz fesztivál közelében. Fokozottan ellenőrizték a drogfogyasztást. Szombat estig már meg is gyanúsítottak kábítószerrel visszaélés vétségével hét embert. Az akkor már ott tartózkodó mintegy hatezerből.

Félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok híve a kábítószerezésnek. Túl sok tönkremet embert, széthullott életet láttam, amíg bíró voltam. De realista vagyok. Tudom, hogy aligha létezik fesztivál, disco, sőt talán még nemzetileg szervezett párkereső rendezvény sem, ahol ne lehetne kábítószereket találni. Netán tiltsuk be mindjárt az összes lehetséges alkalmat, ahol fiatalok tömegesen találkozhatnak?

Nem egészen egy nappal a kezdés előtt, hétfő délben a mezőszilasi körjegyzőnek sikerült döntést hoznia: nem engedélyezte az O.Z.O.R.A fesztivált. A szervezők fellebbeztek és bíztak abban, hogy számukra kedvező jogerős döntés születik. Egyetlen nap alatt. Irígylésre méltóan optimisták voltak.

A rendőrség a közben eltelt két nap alatt 26 fesztiválozót gyanúsított meg kábítószer birtoklása, hetet pedig bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt. Valamennyien külföldiek, valamennyien szabadlábon védekezhetnek. Csak nem azért, mert olyan csekély mennyiségű drogot találtak náluk, amiért szóba sem jöhet bármiféle börtönbüntetés?

És a rendőrség még mindig nem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen konkrét kifogások alapján tagadta meg szakhatósági hozzájárulását. A szervezők elmondása szerint a rendőrök keveselték a biztonsági személyzet létszámát és kifogásolták a kerítés hiányát. A rendezők viszont állították: a biztonsági őrök létszáma meghaladta az előírtakat. Azt már én kérdezem, hogy a kerítés hiánya vajon miért a rendőrséget és miért nem a szervezőket izgatta? Hiszen ha egyesek ellenőrzés nélkül juthatnak be a rendezvényre, az a fesztivál tulajdonosainak okoz anyagi veszteséget. Nem hinném, hogy a rendőrség dolga lenne emiatt aggódni.

A rendőrök a 2011-12-es rendezvény bűnügyi statisztikájára is hivatkoztak. Na persze, az elmúlt évek bűnügyi statisztikái! Vajon mit tartalmazhatnak? Csak nem azt a tavaly elkapott négy drogost? Hát tessék elkapni az idén is, akár valamennyit! Éppen ez a rendőrség dolga. Nem pedig az, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsék.

A fellebbezés folytán egy szinttel magasabban folytatódott a ping-pongozás. A megyei kormányhivatal újabb szakhatósági állásfoglalást kért, most már a megyei rendőr-főkapitányságtól. Ez augusztus 6-án, a nyitás tervezett napján történt. De hát miért is siettek volna?  Hagy izguljanak tovább a hatalmuktól függő alattvalók! Érdemi tájékoztatást persze most sem adtak.

Végre mindent megtudtunk, felszállt a fehér füst. Kerek két órával a hivatalos kezdés előtt. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság hozzájárult a rendezvény megtartásához, de csak „egyedi feltételek teljesítéséhez kötötten”. Kikötésük: a szervezőknek „együttműködőknek” kell lenniük a hatóságokkal, a biztonsági szolgálat létszámát pedig 80-ról 93-ra kell emelniük. Mélyen tisztelt rendőr urak! Mennyi idő kellett maguknak ahhoz, hogy ezt kiötöljék? Hány ujjukon sikerült kiszámítani, hogy éppen 93 biztonsági őr a szükséges és elégséges létszám? Számológép nincs a kapitányságon? Mert ha lenne, akkor talán hamarabb is közölni tudták volna a rendezőkkel ezt a bonyolult matematikai eredményt. Persze, ha azt akarták elérni, hogy a fesztivál rendőri segítséggel kapjon a szokásosnál is nagyobb országos reklámot, az sikerült. Gratulálok.

1848. október 7-én a magyar sereg Ozoránál bekerítette és fegyverletételre kényszerítette Jellasics horvát bán 9000 fős tartalék hadtestét. Erről szól Illyés Gyula verse.

De vajon blaszfémia-e, ha az O.Z.O.R.A fesztivál kapcsán jutott eszembe az „Ozorai példa”.

Illyés így fejezi be versét: 

„Nevetnünk kéne, hogy vagyunk, megyünk még