"S. Ábel tömegmészárlást akart végrehajtani, meg akart ölni embereket, tudjuk, hogy nem egyet, de nem tudjuk, hogy mennyit, tehát X nagyobb, mint 1, ha matematikailag nézzük, ezért belép a büntetőjog sajátos matematikája". Így indokolta meg a bíró ez év májusában, hogy miért két rendbeli emberölés előkészületében állapította meg S. Ábel bűnösségét. Ő az, akit alig három hónappal az elsőfokú ítéletét követően most azért fogott el a rendőrség, mert lövöldözött a Móricz Zsigmond körtéren. Ezúttal lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsították meg.

[caption id="" align="alignleft" width="216"] life.hu[/caption]

Mindkét eljárás számos jogi kérdést vet fel és nem csupán a laikusok körében.

S. Ábel a vád szerint az ELTE jogi karán, vagy egy bevásárlóközpontban huszonkét embert tervezett megölni. Azért éppen huszonkettőt, mert „ennyi rossz évet élt meg eddig”. Azt a nyomozati vallomását azonban, amelyben erről beszélt, a bíróság nem vehette figyelembe, mert a rendőrség az akkor még gyanúsított S. Ábelt védő jelenléte nélkül hallgatta ki. Ráadásul a rendőrök garázdasággal, és nem emberölés előkészületével gyanúsították meg. A bíróságnak ezek miatt úgy kellett tekintenie ezt a vallomást, mintha nem is létezne. A bíró az eljárás egyéb bizonyítékai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az emberölés előkészülete egynél több, vagyis legalább két személyre irányult.

S. Ábel beszámítási képességének tisztázása sem ment egyszerűen. Különböző elmeszakértők különböző véleményeket készítettek, ezért szükségessé vált a vádlott elme-megfigyelése. Ennek alapján mondta ki a bíróság, hogy a vádlott beszámítási képessége csak enyhe fokban korlátozott. Ez pedig a büntetőeljárás szabályai szerint azt jelenti, hogy kényszergyógykezelés alkalmazása szóba sem kerülhet. Ilyenkor úgy kell a büntetést kiszabni, hogy az enyhe fokú korlátozottság enyhítő körülmény. Ekként kapott S. Ábel 2 év 6 hónapi szabadságvesztést, amelyből 1 év 8 hónapot már előzetes letartóztatásával kitöltött. A büntetlen előéletű elkövető feltételes szabadságra bocsátható, ami a jelenleg hatályos törvény szerint azt jelenti, hogy S. Ábel már ki is töltötte, sőt valamivel „túl is ülte” a büntetését.

[caption id="" align="alignright" width="324"] atv.hu[/caption]

Kérdések özönét veti fel a most indult újabb eljárás is. Ezek közül egyet lehet bizonyosan tudni: a mostani lövöldözés semmilyen irányban nem befolyásolhatja a fellebbezési szakban lévő korábbi eljárást. Magyarul: a másodfokon eljáró ítélőtábla nem tekintheti súlyosító körülménynek azt, hogy S. Ábel az elsőfokú ítéletet követően – feltehetőleg – újabb bűncselekményt követett el.

Kérdés az is, vajon most miért lőfegyverrel visszaélés miatt folyik a nyomozás. Amit tudni lehet, az annyi, hogy az emberölés előkészülete miatt folyó eljárás idején S. Ábelnek volt fegyvertartási engedélye. Arról viszont eddig semmiféle adatot nem hoztak nyilvánosságra, hogy a rendőrség visszavonta volna ezt az engedélyt. A fegyverek tartásáról szóló törvény természetesen kizárja, hogy fegyvertartási engedélyt kapjon valaki, aki büntetett előéletű, de - mint köztudott - az ítélet jogerőre emelkedéséig a vádlottat ártatlannak kell tekinteni. Márpedig az S. Ábellel szemben kiszabott büntetés még nem jogerős. Ha pedig a fegyvertartási engedélye most is érvényes volt, akkor hogyan követhette el a lőfegyverrel visszaélés bűntettét?

Kérdés az is, vajon milyen bűncselekményt valósított meg S. Ábel azzal, hogy egy étteremben lövöldözött. Garázdaságot bizonyosan, de azt csak akkor lehet megállapítani, ha annál súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Voltak-e vendégek a gyorsétteremben, veszélybe került-e akár a vendégek, akár az alkalmazottak élete, vagy testi épsége? Ha igen, és ha érvényes volt az engedélye, felmerülhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette is. Vajon mit fognak most megállapítani a szakértők a gyanúsított elmebéli állapotáról? Az ugyanis az előző cselekmény elkövetése óta megváltozhatott. Akár pozitív, akár negatív irányban.

[caption id="" align="aligncenter" width="160"] privatkopo.hu[/caption]