Eső után köpönyeg
2014. április 20. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Eső után köpönyeg

Az Együtt-PM jogi lépéseket kezdeményez a választási rendszer ellen. Bejelentették, hogy a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Néhány nappal később pedig azt közölték, hogy az új Országgyűlésnek módosító csomagot nyújtanak be a választási törvényhez.

Sokat és sokan írtunk már arról, hogy a kétharmados Fidesz-többségű parlament által alkotott választási törvény számos rendelkezése miatt a különböző pártok esélyei nagyban eltérnek egymástól. A többes ajánlás lehetővé tette a biznisz- és kamupártok indulását, a győztes képviselőjelöltek után járó „kompenzáció” pedig – természetesen mindig a győztes javára – tovább torzítja az eredményeket.

[caption id="attachment_4238" align="aligncenter" width="240"]Kamupártok Kép: Vasárnapi Hírek[/caption]

Nem gondolom, hogy a Kúria bármit is tehetne az Együtt-PM kezdeményezésével. A választási-, illetve a választási eljárási törvény alkotmányellenességének vizsgálata ugyanis nem a Kúria hatásköre. Az Alkotmánybíróság persze dönthetne e kérdésben. Sőt, ha akart volna, már eddig is dönthetett volna. A választást szabályozó törvények kapcsán már korábban is készült alkotmánybírósági beadvány, de mindeddig hiába. Pedig annak a benyújtott kifogásnak az igazát aligha lehet vitatni, hogy a külföldön szavazókra vonatkozó eltérő szabályok nem felelhetnek meg az alkotmányosság követelményének.

[caption id="attachment_4239" align="alignleft" width="300"]Alkotmánybíróság Fotó: HVG.hu[/caption]

 Gondolom, azzal minden demokrata egyetért, hogy égető szükség lenne a választási törvény módosítására. De vajon egyetlen demokrata is gondolhatja-e komolyan, hogy az újabb kétharmad birtokában a parlament kezét-lábát törve átenged egy ilyen módosító indítványt?

Úgy tűnik, hogy a választási vereség következtében a vesztesek nem csak a választást, de a realitás-érzéküket is elveszítették. És ez nem csupán az Együtt-PM-re igaz. Mert máskülönben hogyan hangozhatott volna el az MSZP választmányi ülésén a „rendpárti baloldal” kifejezés? Hogyan vethette fel bárki, hogy az MSZP-nek valamiféle rendpártibb irányba kellene változtatnia a poltikáján?

[caption id="attachment_4240" align="alignright" width="300"]rendpárti Kép: origo.hu[/caption]

Tudják egyáltalán, mit beszélnek? Tudja-e bárki definiálni, mit jelent a „rendpártiság” fogalma? A jog bizonyosan nem. Ismét belefutottam egy olyan témába, amit a jog eszközeivel lehetetlen megoldani. Ez a fogalom így, ilyen formában még az értelmező szótárakban sem szerepel. Nem véletlen hát, hogy az MSZP- n belül is mindenki valami mást értett rendpárti irány alatt.

Persze, a problémát azért értjük. A baloldalnak egy elszegényedő, Európától leszakadó társadalomban kellene okos és ígéretes válaszokat adnia a bűnözésre, az etnikai ellentétekre, a kulturális elmaradottságra. És van egy erősödő parlamenti párt – nevezzük nevén: a Jobbik – amely a legalantasabb, zsigeri ösztönökre építő megoldásokat kínál. Olyan rendet ígér, amelyben nincs köszönet. Olyan rendet, amely kiiktatná a társadalomból mindazokat, akiket pedig éppen hogy integrálni kellene. Olyan rendet, amely az embereket bőrük színe, vallási meggyőződése, etnikai hovatartozása alapján különbözteti meg. Olyan demagógiával arat sikereket, amelyekre csak demagógiával lehetne válaszolni. Márpedig egy „ellen-demagógia” nem vezet sehová.

[caption id="attachment_4241" align="aligncenter" width="300"]demagógia Kép: kard.blog.hu[/caption]

A népet nem lehet leváltani, de meg lehet győzni. Ez persze nem könnyű feladat. Karizmatikus személyiség, őszinte és közérthető beszéd, problémamegoldó képesség kell hozzá. A jog eszközei pedig csak mindezek után vethetők be.

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr537442988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jenő Ferincz 2014.04.20. 19:55:44

Az a helyzet, hoigy én is készítem a beadványomat. Amikor kihirdetik a hivatalos végeredményt, akkor benyújtom a felülvizsgálati kérelmemet. Az én indítványom arról szól, hogy semmisítsék meg a választások végeredményét és írjanak ki új választásokat. Nemcsak azért, mert a választójogi és az alaptörvény egyaránt alkotmánysértő.De a lezajlott választás ennek a többszörösen alkotmánysértő törvénynek sem felelnek meg. Itt azért megjegyzem, hogy a takarékperben is az eljáró bíró tételesen sorolta fel, hogy a megalkotott törvény hány pontons sérti az alkotmányos jogokat. Itt is valami hasonlóra számítok. Főleg, hogy nemcsak rendes, de alkotmánybírósági jogorvoslatot is kezdeményezek. És most ismét vizsgázni fog a jog is. Ha jogállami módon akarnak eljárni - még ez az alkotmánysértő alaptörvény is azt deklarálja, hogy demokratikus jogállam vagyunk (ami egyébként messze nem igaz) - akkor nem lesz más választásuk, minthogy helyt adnak az indítványomnak. Mert ha elutasítják, akkor azt csak egy esetben tudják megtenni: ha szemközt köpik a jogot, a törvényeket és az alkotmányosságot. Márcsak egy kérdés van bennem: a szakmaiság fog győzni, vagy a politikai lojalitás?

Jenő Ferincz 2014.04.20. 20:30:00

Ugye a választásoknak négy alapelve van: általános, egyenlő, titkos és közvetlen. Ezekből legalább három bizonyíthatóan nem valósult meg. De mindezeken túlmenően ez a lebonyolított választás — sérti a választás tisztaságát; — sérti az választójog egyenlőségének az elvét; — sérti az emberi méltóság alkotmányos alapjogát; — sérti a diszkrimináció tilalmát, mivel alkotmányos jogalap nélkül tett indokolatlan különbséget és megkülönböztetést a választópolgárok között; — sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjogot; — sérti a jogbiztonság alkotmányos alapjogát; — sérti a kiszámíthatóság alkotmányos alapjogát; — sérti a hatalommal való visszaélés alkotmányos tilalmát; — sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét; — sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; — sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot; — sérti a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogot; — sérti a sajtószabadság alkotmányos alapjogát; — sérti az állam nemzetközi kötelezettségeit. A regisztrálás vonatkozásában kijátszották az Alkotmánybíróság határozatát. Ugyanis pl. a külföldi magyaroknak ez alapján nem kellett volna regisztrálni, mégis feltételül írták elő. A regisztrálás vonatkozásában alkotmányjogilag indokolatlan megkülönböztetés történt annak tekintetében, hogy határon túli magyarról van szó, vagy külföldiről. Sérült az esélyegyenlőség. Külföldi magyar esetében a regisztráció kapcsán a legkisebb pontatlanság is a regsiztráció elutasításával járt, míg a határon túli magyarok esetében a hibákat hivatalbül is kijavították. A szavazás módja tekintetében nem azonos jogokat biztosítottak annak függvényében, hogy határon túli magyarokról volt szó, vagy külföldi magyarokról. Sérült az esélyegyenlőség. A levélbeni szavazás esetén nem volt ellenőrizhető, hogy kik szavaztak, valóságos személyek szavaztak, minden szavazatot más személy adta-e le A külföldi magyarok esetében ellehetetlenítették a szavazást Többszáz, esetenként több ezer kilométert kellett utazni, súlyos költségek árán, miközben a határon túliak esetén a levélbeni szavazás költségét a magyar állam állta. Erdélyben a szavazás titkossága nem volt biztosítva Az afganisztáni katonák nem szavazhattak, miközben a pl. az ott lévő spanyol katonák számára a spanyol állam meg tudta ezt oldani. A körzetek átalakítása nem felelt meg sem a Velencei Bizottság ajánlásának, sem az Alkotmánybíróság határozatának. Bár a körzeteket átalakították, de az Alkotmánybíróság által előírt feltételek nem teljesültek. A korábbi szabályozás hiányosságait nemhogy felszámolták, vagy legalább csökkentették volna, de ezt a hiányosságot inkább megnövelték és kiterjesztették. A választójog tekintetében sérültek a nemzetiségiek jogai Sokan nem kapták meg időben a választási értesítőt Végezetül Uniós jogot sért a nemzetközi megfigyelők működésének szabályozása, valamint az is, hogy az erdélyi magyarokrea kiterjesztett állampolgársággal Magyarország önkényesen kiterjesztette az uniós állampolgárságot is. Mindezek figyelembevételével - szigorúan a jogi szakmaiság alapján - MEG KELL semmisíteni a választások eredményét és új választást kell kiírniuk. Vagy megint eltapossák a jogot. (Lehet, hogy ez nálam szakmai ártalom, de nem tudnám az elveimmel és az értékrendemmel összeegyeztetni, ha ezt a lépést nem teszem meg) Az elmúlt négy év történéseinek ismeretében és ellenére, még mindig reménykedem a jog szakmaiságának győzelmében.
süti beállítások módosítása