A Kúria a héten döntött a devizahitelesek ügyében. De hogy ez a döntés a gyakorlatban mit jelent, azt igazán még senki sem tudja.

A jogegységi döntés három elvi kérdésre adott választ. Kimondta, hogy a devizahiteleknél a deviza vételi és eladási ára közötti különbség – vagyis – az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen. Az árfolyamkockázatot és az egyoldalú szerződésmódosítást viszont minden szerződés esetében külön kell vizsgálni.

[caption id="attachment_3993" align="alignleft" width="280"] Kép: alfahir.hu[/caption]

Mit ért a jog a tisztességtelenség fogalmán? Közel sem azt, amit e szó köznapi jelentése takar. Ezt azért fontos leszögezni, mert évek óta felháborodást kelt a deviza alapú hitelezés témája, és az ország felelőtlen vezetői nem átallották a bankok elleni „uszításra” használni a nehéz helyzetbe került adósok – amúgy érthető – negatív indulatait.

Az Európai Unió Bírósága a Kúria előzetes kérdésére adott válaszában kifejtette, hogyan kell értelmezni azt a követelményt, hogy egy szerződési feltétel világos és érthető legyen. Ehhez nem elég az, hogy a deviza-adós nyelvtanilag megértse, hogy mi szerepel a szerződésében. Azt is meg kell értenie, hogy a külföldi pénznem átváltási mechanizmusa hogyan működik, és ennek ismeretében tisztában kell lennie azzal, hogy ebből rá milyen anyagi következmények hárulnak.

A Kúria ebből vonta le azt a következtetést, hogy az árfolyamrés alkalmazása nem felel meg ezeknek a szigorú kritériumoknak, a jog pedig ezt tisztességtelen szerződési feltételnek minősíti. E szerződésekben az árfolyamrés helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.

[caption id="attachment_4456" align="alignright" width="300"] Kép: tözsdeforum.hu[/caption]

A jogegységi döntés azonban nem jogszabály. Az kizárólag azokra az ügyekre vonatkozik, amelyek jelenleg folyamatban vannak a bíróságok előtt. Az tehát csak a bíróságokra nézve kötelező.

De a minden devizahitelest érintő megoldás nem a bíróság, hanem a kormány kezében van. Megjegyzem, már eddig is ott volt, de egyszerűbb volt az igazságszolgáltatásra hárítani a feladatot. De most már végképp nincs több kifogás. A problémát csak jogalkotással, egy mindenkire nézve kötelező törvény meghozatalával lehet megoldani. Méghozzá úgy, hogy a kormánynak – eddigi szokásától eltérően – előzetes számításokat kell végeznie, és egyezségre kell jutnia a bankszektorral. Jó volna, ha végre az állam jelenlegi vezetői, és az általuk félrevezetett emberek is megértenék, hogy a gazdaság fejlődésének legfőbb mozgatórugója a bankok hitelezési szándéka és képessége.

Számítások szerint csak az árfolyamrés visszamenőleges kiiktatása mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének. És akkor még nyitva marad az egyoldalú szerződésmódosítás, és az árfolyamkülönbözet rendezése.

Ugyanakkor, ha nem születik minden érintett fél számára elfogadható megoldás – és ebbe az is beletartozik, hogy az egykori forint hitelt felvevők se járjanak rosszabbul, mint a - részint a gazdasági válság, részint a Fidesz kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt pórul járt –devizahitelesek. Perek százezrei áraszthatják el a bíróságot, ezzel nem csak a pénzpiacot, de az igazságszolgáltatást is padlóra küldve.

[caption id="attachment_4457" align="aligncenter" width="300"] Kép: demotvalo.net[/caption]