430.000 és 57.  Az egyik a magyarországi gettókból elhurcolt zsidók száma, a másik azoké a napoké, amelyek alatt mindannyiuk sorsa eldőlt. Nem kellett sok idő a "feladat" elvégzéséhez.

Az auschwitzi halálgyárban szolgált  az az Oscar Gröning is, aki ellen most a hannoveri ügyészség 300.000 magyar zsidó elpusztításában való részvétele miatt emelt vádat.

[caption id="attachment_5124" align="aligncenter" width="300"] Oskar Gröning egykor és ma[/caption]

Gröning 1942. szeptember 29. és 1944. október 16. között szolgált az auschwitzi koncentrációs táborban. Az volt a feladata, hogy ellenőrizze a deportáltak poggyászát, kivegye belőlük a pénzt és az ékszereket, majd miután lekönyvelte az értékeket, juttassa el azokat egy berlini központba. „Munkáját” azon a rámpán végezte, ahol a foglyokat szelektálták: a munkaképteleneket rövid úton elgázosították, a többieket kényszermunkára vitték.

[caption id="attachment_5125" align="alignleft" width="300"] Auschwitz[/caption]

A Gröning elleni vádemelésre csaknem 70 évvel Auschwitz felszabadítását követően került sor. Mégpedig egészen sajátos előzmények után. A háború végén a volt SS tizedes brit fogságba került. 1948-ban tért haza Németországba, ahol könyvelőként dolgozott. A frankfurti ügyészség 1976-ban nyomozást indított ellene, de az eljárást kilenc évvel később bizonyítékok hiányában megszüntették. Ügye végül mégis kipattant. 1985-ben egy bélyeggyűjtő klubban vitába keveredett egy holokauszttagadóval, és annyira felbőszült, hogy kiteregette, mi történt Auschwitzban, mi volt az ő feladata és miknek volt szemtanúja. Mindezt le is írta, írása pedig nyilvánosságra került. Csaknem húsz évvel később a BBC készített vele egy interjú-sorozatot, amelyben Gröning ismét beszámolt saját auschwitzi szerepéről. Ő az első náci, aki nem csak, hogy nem tagadta a holokauszt megtörténtét, hanem részletekről is beszámolt, méghozzá a televízió széles nyilvánossága előtt. „Az évek elteltével is fülemben csengenek a gázkamrából kihallatszó halálsikolyok. Soha nem fogok ezektől megszabadulni” – mondta az interjúban, majd így folytatta: „egyszer egy részeg SS egy síró csecsemőt talált a rámpán, a lábánál fogva felemelte és egy teherautó oldalához csapta a fejét. Meghűlt bennem a vér”.

[caption id="attachment_5126" align="alignright" width="266"] Missziónak tekintem, az én koromban...[/caption]

A német igazságszolgáltatásban a fordulópontot a müncheni törvényszék 2011-ben hozott ítélete jelentette. A bíróság akkor John Demjanjukot, a sobibóri koncentrációs tábor őrét 5 évi börtönre ítélte 27 ezer zsidó meggyilkolásában való bűnrészességéért. Ekkor mondta ki először egy elsőfokú ítélet, hogy mindazoknak felelniük kell, akik bármilyen beosztásban résztvevői voltak a gyilkoló gépezetnek. (Ez az ítélet nem lett jogerős, mert Demjanjuk a másodfokú tárgyalás előtt meghalt.)

A Gröning-ügyben elkészült 80 oldalas vádirat az 1944. május 16. és 1944. július 11. közötti időszakra szorítkozik. Ekkor zajlott az úgynevezett „magyar akció”. A magyarországi gettókból 430.000 magyar zsidót deportáltak Auschwitzba és közülük legkevesebb 300.000 áldozatot küldtek a krematóriumokba. Mindezt 57 nap leforgása alatt. Az áldozatok számát a „kassai lista” bizonyítja. Az összes, Magyarországról Auschwitzba tartó vonat Kassán haladt át, és az ott dolgozó helyi vasutasok minden szerelvényt regisztráltak.

A német eljárásjog szerint az ügyész mellett magánvádlók is részt vehetnek a perben. Mintegy 20 magyar származású magánvádlóra számítanak, néhányuk most is Magyarországon él. Nem anyagi kártérítésért perelnek, mindössze azt akarják, hogy a bíróság szolgáltasson „igazságot”, vagyis - függetlenül az eltelt időtől – ítéljen el egy háborús bűnöst.

A Gröning-per várhatóan még idén elkezdődik.