2014. november 18. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

A nagy átverés

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek. Az „adósmentő” csomagot.

Orbán Viktor szerint „a hiteleket érintő törvényi változtatásokkal a kormány mintegy ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez”. Volt ugyan arról szó, hogy ezt a forintosítással tesszük meg - folytatta a nagy kamut a miniszterelnök - de a bíróság döntése miatt ezt a célt végül az elszámoltatással tudjuk elérni. Hasonló melldöngető nyilatkozatot tett Trócsányi László igazságügyi miniszter is, nem röstellve azt állítani, hogy “alkotmányos megoldás született a devizahitelesek ügyének rendezésére”.

[caption id="attachment_5307" align="alignleft" width="142"] Trócsányi László
Fotó: szegedma.hu[/caption]

Szögezzük le: szó sincs alkotmányos megoldásról. A nyáron hozott törvény ezer sebből vérzik és egy valamirevaló Alkotmánybíróságnak kötelessége lett volna megsemmisíteni ezt a jogszabályt. A törvény számos rendelkezése ugyanis alkotmányellenes, mert sérti a visszaható jogalkotás tilalmát, felrúgja az elévülési szabályokat, tisztességtelennek minősít jogszabályon alapuló szerződéses rendelkezéseket és sérti a bírói függetlenséget, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Kiss László alkotmánybíró különvéleményében kiemelte: “Ilyen érvelés alapján ad absurdum akár odáig is eljuthatnánk, hogy a néplélekre hivatkozva teszünk kérdésessé meglévő jogviszonyokat”.

[caption id="attachment_5308" align="aligncenter" width="353"] Kép: taltosdob.hu[/caption]

De hagyjuk most a jogászkodást és vegyük szemügyre, mi történt e témában az elmúlt évtizedben. A devizahitelezést az első Orbán-kormány idején, 2001-ben vezették be. A gazdasági válság és a forint mélyrepülése miatt mintegy félmillió devizahiteles került kilátástalan helyzetbe. 2011-ben (második Orbán kormány) pénzügyi szakemberek már szorgalmazták a hitelek forintosítását és azt, hogy az ezzel kapcsolatos terheket osszák meg a bankok, az ügyfelek és az állam között. Így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. hiszen a svájci frank árfolyama akkor 210 Ft volt.

Ehelyett azonban a végtörlesztést vezette be a Fidesz uralta parlament. Vajon kinek kedvezett ezzel? Annak a felső középosztálynak, amelynek volt annyi pénze, hogy többmilliós hitelét egyösszegben tudta kifizetni. Az átváltási árfolyam 180 Ft volt a svájci frank, és 250 Ft az euró esetében. Így a bankok mintegy 370 milliárdos tőketartozást engedtek el, ami ügyfelenként átlagosan több mint 2 millió Ft adósság-elengedést jelentett. A lecsökkentett tartozásokból 260 milliárdot kellett a bankoknak állniuk, így a gazdagok megsegítése mellett egy másik cél is megvalósult: jól ki lehetett babrálni a külföldi bankokkal.

[caption id="attachment_5309" align="alignleft" width="300"] Foto: Tury Gergely[/caption]

A mostani, látványosnak tűnő rendelkezések az adósságok legkisebb részét érintik: az elszámolás kizárólag az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatti túlfizetéseket érinti. A törlesztőrészletek növekedésének legnagyobb hányadát pedig nem ezek, hanem az árfolyamváltozás jelenti. Annak viszont most minden terhét az adós viseli. Ráadásul a forintosítás a jelenlegi piaci árfolyamon, vagyis az eurónál 309, míg a svájci franknál 256,5 Ft-on történik. Hogy mi ebben az adósságmentés? Ez jó kérdés, hiszen aktuális piaci árfolyamon eddig is bárki átválthatta a devizaalapú hitelét.

Egy ezzel foglalkozó ügyvéd szerint a nagy szemfényvesztésnek egy másik célja is megvalósulhat: el lehet érni vele, hogy a külföldi bankok kivonuljanak és valóra váljon Orbán álma: magyar népnek magyar bankot!

[caption id="attachment_5310" align="aligncenter" width="300"] Mindjárt megvesszük
Fotó: csabaradio.hu[/caption]