Nem szeretném, ha azt hinnék, szívtelen, vagy közönyös vagyok az Attila utcai tragédia megítélésében. Osztozom abban a döbbenetben és felháborodásban, amit a gyermekét az emeletről ledobó, öngyilkos apa ügye kiváltott.
[caption id="attachment_5498" align="aligncenter" width="300"]
Kép: velvet.hu[/caption]
Mindez azonban nem vezethetne oda, hogy a sajtó egy része kijelentse: meg lehetett volna akadályozni a tragédiát. Hogy egyes pártok politikai hisztériát keltsenek az ügy kapcsán. Hogy megint azzal az únos-untalanul visszatérő ötlettel álljanak elő, fel kellene emelni a zaklatás büntetési tételét – a PM szerint 5 évre. Miért épp annyira? Az LMP meg a belügyminiszterhez fordul, hogy elrendelt-e belső vizsgálatot. Mire is?
[caption id="attachment_5494" align="alignleft" width="300"]
Szabó Timea-PM
Fotó: magyarhirlap.hu[/caption]
[caption id="attachment_5495" align="alignright" width="228"]
Szél Bernadett- LMP
Fotó: zaol.hu[/caption]
Nézzük a tényeket. A Btk. azt a magatartást minősíti zaklatásnak, amelyet megfélemlítési céllal úgy követnek el, hogy azzal önkényesen beavatkoznak a másik ember magánéletébe, vagy rendszeresen háborgatják a másikat. Persze mindez csak akkor minősül zaklatásnak, ha eközben nem valósul meg súlyosabb bűncselekmény.
A bíróság az apát, aki azzal fenyegetőzött, hogy kidobja a gyerekét az ablakon „személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége” miatt 1 évi fogházbüntetésre ítélte, amelyet 2 évi próbaidőre felfüggesztett. Egyúttal pártfogó felügyeletet is elrendelt, emellett kötelezte, hogy úgynevezett indulatkezelési terápián vegyen részt. A szakértők szerint ugyanis a vádlott nem elmebeteg, nincs tudatzavara, azaz beszámítható, de érzelmileg labilis személyiség. Az ítélet a kihirdetésekor jogerős lett.
Bárki bármit is mondjon, ez egy korrekt ítélet. A döntés megfelelt a törvénynek és figyelembe vette a vádlott azon személyiségjegyét, amelyre a szakértők utaltak.
A halálos tragédia alig egy héttel az ítélethozatal után következett be. Az apa – egy újabb veszekedést követően - ledobta az emeletről 6 hónapos kisfiát, majd maga is leugrott.
Ki tudta volna megakadályozni ezt a tettet és hogyan? Miként állíthatja egy újság, hogy a tragédiát a „bürokrácia lassúsága” idézte elő? Igaz, egy jogerős ítéletet napok alatt írásba lehet foglalni. Az írásba foglalt ítéletet napokon belül kézbesíteni lehet az érdekelteknek, beleértve a pártfogó felügyelőt is. De hiszen az ítélet és az emberölés között mindössze hat munkanap telt el! Aki erre azt állítja, hogy a lassúság vezetett a gyerek halálához, az nem tudja, mit beszél. Vagy fogalma sincs arról, mi a bürokrácia.
[caption id="attachment_5496" align="aligncenter" width="300"]
Hat munkanap
Kép: hir.ma[/caption]
Már magam is unom hasztalanul ismételgetni, hogy a bűnözést nem a büntetési tételek nagysága szorítja vissza. Különösen ostoba demagógia erről beszélni egy ilyen hirtelen, indulatvezérelt cselekmény kapcsán. De hasonlóan demagóg az is, aki ennek az ügynek az apropóján belügyminiszteri belső vizsgálatot követel. Milyen „hivatali mulasztást” feltételez az LMP? Őszintén remélem, hogy nem a bíróságot akarja a belügyminiszterrel megvizsgáltatni. Másnak pedig ebben a néhány napban még ideje sem lett volna mulasztani. Ugyanilyen értelmetlen most a rendszer hibáját kerestetni az ombudsmannal. Nincs az a hibátlan rendszer, amelyik ezt az esetet meggátolhatta volna.
[caption id="attachment_5497" align="aligncenter" width="158"]
Pintér ne vizsgálja a bíróságokat![/caption]
Nem szokásom megvédeni ezt a kormányt, nincs is miért. De ezt a tragikus esetet azért mégsem lehet a nyakukba varrni, miként ezt a PM teszi.
Bűnbak-keresés és hisztériakeltés helyett józanul kellene tudomásul venni, hogy léteznek elháríthatatlan emberi tragédiák. Sajnos.
