Vihar a biliben
2016. november 15. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Vihar a biliben

bili-galeriasavaria_hu.jpg

Kép: galeriasavaria.hu

Már hallom is, hazaáruló vagyok, hogy egy olyan fontos kérdésről, mint a gránitszilárdságú hetedik módosítása, ilyen alpári módon beszélek. Pedig ez az egész, a kamu népszavazástól kezdve azon át, hogy az érvénytelen népszavazást kvázi érvényesnek tekintik, egészen a bukásra ítélt alaptörvény módosításig egy hatalmas néphülyítés.

Vegyük csak sorjába a törvénytelenségek és ostobaságok lépéseit. Azon most lendüljünk túl, hogy maga a népszavazás kiírása is törvénysértő volt, erről korábban már sok szó esett.

Tény, hogy az Alkotmánybíróság segítségével törvénytelenül kiírt népszavazás érvénytelen lett. Hogy lehetne akkor Alaptörvényt módosítani egy érvénytelen népszavazás következményeként? Persze, hogy sehogy. Halkan megsúgom, még akkor se lehetne, ha történetesen érvényes lett volna, ezt ugyanis maga a gránitszilárdságú tiltja meg.

ervenytelen-hir_ma.jpg

Kép: Hír.ma!

Mindenesetre Orbánt cseppet sem zavarta, a népszavazás érvénytelensége. Mivel a Fidesz fantáziája kimeríthetetlen, azonnal bedobtak egy új – tökéletesen értelmezhetetlen – fogalmat: a népszavazás „politikailag érvényes”. Igazi fából vaskarika. „Több mint 3 millió ember akaratát nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni” – érveltek. Akkor miért nem tekintik a hetedik módosítást is érvényesnek? Csak azért, mert nem volt meg az alaptörvényben előírt kétharmad? Hát hogyan lehet 131 képviselő akaratát „csak úgy figyelmen kívül hagyni”? Hol itt a következetesség? Vagy tekintsük ezt a hetediket is „politikailag érvényesnek”? (Elment az eszem, hogy ötleteket adok.)

nepszavazas-index_hu.jpg

Kép:Index.hu

A módosítás-tervezet szövege így szólt: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

Az első mondat evidencia. Eddig sem lehetett „idegen népességet” betelepíteni. A csoportos be- és kitelepítés ugyanis a nemzetközi jog szerint tilos.

A második – kissé kacifántos – mondat pedig azt a jogi helyzetet rögzíti, ami ma is érvényes, és amit a kutya - még a „brüsszeli kutya” sem akar megváltoztatni. Sőt, éppen ezt akarja.

kutya_se-eu-halo.jpg

Kép: EU-Háló

Vagyis azt, hogy az egyes országok a saját törvényeik alapján döntsenek a menekültek kérelmeiről. Nincs „kötelező kvóta”, és ha lenne, az semmi mást nem kérne a tagállamoktól, mint hogy osszák meg egymás között a munkát. Ha például Olaszországban 100 ezer kérelmet kellene elbírálni, akkor abba – mármint a kérelmek elbírálásába – más országok is segítsenek be.

Repülős Rogán szerint „a szavazás végeredményén is látszik, hogy egy felelős kormány és egy felelőtlen ellenzék ül a parlamentben.” Sajátos megközelítés. Éppen tőle. Aki szerint „letelepedési kötvényt vissza nem adunk”. Nemhiába parasztgyerek, megtanulta a „földet vissza nem adunk” szemléletet. Az a tisztességes-e, aki még a borzalmas törvényeket is igyekszik betartani, vagy az, aki fittyet hány rájuk?

rogan-bors.jpg

Kép:  Bors

És hogy mennyire bohóctréfa ez az egész hetedik módosítás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Orbán pár héttel ezelőtti szokásos Kossuth rádiós ész-osztása. Már akkor arról beszélt, hogy szerinte nem megy át az alaptörvény-módosítás. Akkor meg miért forszírozta? A mi vezérünk nem arról ismerszik meg, hogy szeret veszíteni. Vajon milyen egyéb törvénytelen furfangot rejt még a tarsolyában? Meddig és mivel fog még szédíteni három millió választópolgárt? Csak nem azzal, hogy a másik ötmillió miatt lesz kénytelen – akik persze csak 2 százalékot jelentenek a nemmel szavazó 98 százalékhoz képest –betartani az Unió döntéseit?

Mikor lesz már akkora a vihar a biliben, hogy az egész bili kiboruljon?

kiborult-punkosdi_kiralylany.JPG

 Kép: Pünkösdi Királylány

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr5211964217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

conchita wurst 2016.11.16. 15:33:54

eredeti poszt.

csak 30an írták még meg eddig ugyanezt, brühühü, csak már senkit sem érdekel a téma.

leponex 2016.11.16. 15:58:48

"Hogy lehetne akkor Alaptörvényt módosítani egy érvénytelen népszavazás következményeként? "

Az október 2-i népszavazás kérdése így szól:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

EREDMÉNYES népszavazás és az IGENek többsége esetén törvényt kellett volna alkotni (még ha nem is tekintjük kötelező érvényűnek ezt a népszavazást) ARRÓL, hogy a magyar parlament jóváhagyása nélkül ...

Nos, az tényleg abszurd lett volna, hiszen egy esetleges kötelező uniós határozatot a magyar jogrendbe kellett volna iktatni, egy jogász ezzel nyilván tisztában van.
Talán, ez a biztos.

Mivel a népszavazás eredménytelen volt, így semmi jogi, semmi alkotmányos akadálya nem volt annak, hogy az eredménytelen népszavazási kérdéssel ELLENKEZŐ tartalmú módosítás kerülhessen az Alaptörvénybe.
Feltéve, ha meg van rá a 2/3 támogatottság.

Egy jogásznak ez nyilván azonnal belátható.
Talán, esetleg.

Ennyi.

Jakab.gipsz 2016.11.16. 17:13:10

Vihar a biliben ?
Valóban van egy kis vihar de nem a biliben hanem az emberek fejében és sorra dőlnek meg a neoliberalizmus oszlopai.

Lehet le, és megnyugodni, már nem tart sokáig a "jog-ászok" nép-hülyítő rémdrámája.

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.11.16. 17:42:07

@leponex: "EREDMÉNYES népszavazás és az IGENek többsége esetén törvényt kellett volna alkotni"

Hehe. Akkor megbszódtak volna, mert az alaptörvényről meg nem lehet népszavazni. Na, erre varrj gombot! :))

paragrafus 2016.11.17. 02:07:23

Csak halkan jegyzem meg mindenki számára, hogy a Viktor "király" által az egyébként többszörösen alkotmány- és nemzetközi jog ellenes alaptörvényhez benyújtotta a hetedik módosítást, akkor abban - többek között - ilyeneket fogalmazott meg (idézem):

"A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul az a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel. Ez az alaptörvény-módosítás a 98 százalékos többség, 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik. Az alaptörvény módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét.".... (stb.)

A kormány - a la Orbán Viktor - a népszavazás eredményét alkotmánymódosításra kívánta felhasználni. Csakhogy sem az Alkotmány, sem az egyébként alkotmányellenes alaptörvény alapján nem lehetett volna ezt a népszavazást megtartani.

Az Alkotmány 28/C.§.(5) alapján
nem lehet népszavazást tartani az Alkotmányról, ill. – több egyéb taxatíve felsorolt szempontom mellett hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról.

Az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerint
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

Ez esetben pedig - akár az Alkotmányt veszem figyelembe, akár az alaptörvényt – mindkettő tiltja azt, hogy az alkotmány módosításáról népszavazás történjen, ill. értelemszerűen népszavazás eredményét alkotmánymódosításra lehessen felhasználni. Különösen olyankor, ha az a népszavazás még érvénytelen is volt. Arról nem is beszélve, hogy ez esetben az is egyértelmű, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség volt eredendően is a népszavazás tárgya, amire tekintettel egyáltalán nem lehetett volna népszavazást tartani. Vagyis az alkotmánymódosítás és a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség egyaránt kizárja a népszavazás jogalapját, jogszerűségét, ezért ezt a népszavazást jogszerűen nem is lehetett volna megtartani.

paragrafus 2016.11.17. 02:10:29

Ez a népszavazásra feltett kérdés uniós jogi alapszerződésekben vállalt kötelezettségbe, a Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségekbe ütköznek [12/2007. (III.9.) AB határozat; 103/2007. (XII. 12.) AB határozat; 76/2008. (V. 29.) AB határozat;], illetve az uniós alapszerződések megkötési rendjének időbeli problémájával [Abh.1. és Abh.2.; 61/2008. (IV. 29.) AB határozat; 143/2010. (VII. 14.) AB határozat] kerül szembe.

A Csatlakozási Szerződés az Európai Unió joga oldaláról olyan nemzetközi szerződés, amelyet az Európai Unió és annak tagállamai kötöttek egy harmadik állammal, jelesül Magyarországgal.

Az Alkotmánybíróság a 143/2010. (VII. 14.) AB határozatában és annak megállapításait fenntartva a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában – tagállami alkotmányos megközelítésből - egyértelművé tette azt, hogy minden olyan szerződést, amelynek révén Magyarország az Alaptörvényben megjelölt valamely hatáskörét a továbbiakban az Európai Unió intézményeivel közösen gyakorolja, nemzetközi szerződésnek minősít. A hatáskörtranszfer kérdésben való döntés, a szerződés megkötésének eljárása a nemzetközi szerződések megkötésének általános rendjét követi azzal, hogy az Alaptörvény a kötelezettségvállalást sajátos megerősítési rezsim alá helyezi. Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése értelmében ilyen nemzetközi szerződés mindenekelőtt a Csatlakozási Szerződés, továbbá a Dublini egyezmény. De idesorolhatjuk az ENSZ menekültügyi egyezményét is, melyet a Magyar Állam aláírt és ratifikált, ezáltal a magyar jogrend részévé vált.

Az 1951. évi menekültügyi egyezmény megállapítja, hogy a menekültprobléma nemzetközi léptékű, ezért kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét, valamint annak fontosságát, hogy az államok megosszák egymás között a helyzet kezelésével járó terheket.

Az egyébként alkotmányellenes alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Hiába előlegezte meg Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, hogy a kötelező kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni a magyar parlamenttől, mert most nem az volt a kérdés, hogy Orbán mit mond, hanem hogy miről lehet népszavazást jogszerűen tartani.

Márpedig az, ami a népszavazási kérdésben szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli.

A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe.

Mint kiderült, a kormány azt szeretné érvényre juttatni, hogy az EU alapító szerződésének keretei között az Európai Tanács ne hozhasson kötelező döntést a betelepítendő menekültekről. Ez értelemszerűen nemhogy nem országgyűlési, de még csak nem is nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.

A népszavazás érvénytelen eredménye arra vonatkozik, hogy Magyarország ne támogasson ilyen döntést az EU-ban. Ez is a kormány hatásköre, nem az Országgyűlésé.

paragrafus 2016.11.17. 02:11:15

Amikor a kormány az alaptörvényt szeretné módosítani, az Uniónak megtiltva valamit, akkor az nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségbe ütközik. Erről már született NVB- és azt helyben hagyó Legfelsőbb Bíróság döntése, amikor valaki az Európai Ügyészség felállítását támogató parlamenti határozatot szeretett volna népszavazással kicsikarni.
Legfelsőbb Bíróság Knk.IV.37.359/2015/3. számú határozat

A kormány a népszavazás (érvénytelen) eredményével azt akarja kizárni, hogy az Unió alapító szerződését úgy módosítsák, hogy a kötelező betelepítési kvóta elrendelhető legyen. Ilyen ügyben is döntött már korábban az NVB és a Legfelsőbb Bíróság: amikor a Jobbik népszavazást kezdeményezett, hogy az EU alapító szerződéseit úgy módosítsák, hogy a termőföldszerzési korlátozások határidő nélkül fenntarthatók legyenek, a Kúria azt nemzetközi szerződést érintő, tiltott tárgykörbe ütközőnek tekintette.
Legfelsőbb Bíróság Knk.IV.37.446/2014/3. számú határozat

paragrafus 2016.11.17. 02:13:29

Végezetül csak kíváncsiságképpen:
Nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen eredmény született volna akkor, ha pl. a kövekezőképpen lett volna megfogalmazva a feltett kérdés:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését, melynek sikertelensége esetén az összes uniós forrás megszüntetésre kerül, a korábban már kifizetett összegek visszafizetésének kötelezettsége mellett.

Vajon egy ilyen szövegezésű kérdés esetén is ugyanez lett volna a végeredmény?

leponex 2016.11.17. 08:30:07

@paragrafus: természetesen még rengeteg kérdést lehetett volna feltenni, de MOST az volt a kérdés, ami.

A népszavi amúgy természetesen semmiféle uniós szerződést nem sértett, de a meghiúsult alaptörvény-módosítás sem, hiszen még nincs semmilyen uniós döntés a kérdés tárgyáról.
MAJD ha lesz, akkor felvetődhet ennek a kérdése.
És végső soron megint csak az Eu Bírósága mondhatja ki a végső szót ebben az ügyben is.

"Az 1951. évi menekültügyi egyezményt" megint csak nem érinti, ugyanis ebben szó nincs arról hogy egy országba nem legális úton érkezett migráns a menedékjogi eljárás lefolytatása nélkül egy másik országba legyen áthelyezve, hogy majd ott folytassák le az eljárást az érintett beleegyezése ellenére.

"Amikor a kormány az alaptörvényt szeretné módosítani, az Uniónak megtiltva valamit,"

Nem, nem az Uniónak semmit nem tiltana meg.
Sőt még a magyar parlamentnek sem.

Már csak azért sem, mert amint már említettem, a hazai parlamentre róna kötelezettséget egy esetleges uniós kvóta-határozatból következő jogalkotási kényszer, függetlenül a népszavazási kérdés eredményétől.
Már ha maradunk az Eu-ba. És miért ne maradnánk.

" a kormány azt szeretné érvényre juttatni, hogy az EU alapító szerződésének keretei között az Európai Tanács ne hozhasson kötelező döntést a betelepítendő menekültekről. Ez értelemszerűen nemhogy nem országgyűlési, de még csak nem is nemzeti hatáskörbe tartozó ügy."

Konkrétan HOL is szerepel az Alapszerződésben ez?
Sehol.
ÉPP EZÉRT erőlteti az Eu ( néhány vezetője) a kvóta-döntést, hogy ezután LEHESSEN áttelepíteni menedékkérelemmel jelentkezőket.
Ha már az Alapszerződés ezt eddig nem tette lehetővé.

Egy jogásznak ez teljesen egyértelmű. Talán
süti beállítások módosítása