Emlékeznek ugye a Keresztapa „visszautasíthatatlan ajánlatára”? Ez az a jelenet, amikor a gyengébb idegzetű nézők elkapják szemüket a filmvászonról.
Kép: Life forrás: Youtube
Vajon mi lehetett az a visszautasíthatatlan ajánlat, amivel Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke elérte, hogy – a bíróság történetében először - az új Országos Bírói Tanácsnak (OBT) immáron öt tagja és egy póttagja két és fél hónappal az új OBT megalakulása után visszaadja mandátumát. Mert azt nehéz elhinni, hogy a bírák által hat évre megválasztott tagok egyharmada most jött rá, hogy OBT tagságuk akadályozza „bírói feladataik” ellátását. A lemondott tagok között törvényszéki elnök, kollégiumvezető, két járásbírósági elnök és két járásbírósági bíró van. A lemondási cunaminak azonban nincs vége. A lemondott tagok helyett behívott póttagok is sorra mondanak le, amint behívja őket az OBT a rendes tagok sorába. A cél nyilvánvaló: ellehetetleníteni a bírósági rendszer egyetlen demokratikus szervezetét.
Kép: Felvidék.ma
Persze csak találgatni tudok, vajon korbácsot, vagy mézesmadzagot lengettek meg előttük. Magasabb beosztást, vagy jól fizető munkacsoportbéli munkát ígértek-e nekik, vagy ellenük indított vizsgálattal zsarolták meg őket? Esetleg közvetlen főnökeiket, bíróságaik vezetőit, netán a törvényszékek elnökeit tartja sakkban Handó? Az azonban nyilvánvaló, hogy az OBH elnöke mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse az őt ellenőrizni hivatott bírói tanács működését. Más magyarázat aligha lehet erre a folyamatra. Talán az sem véletlen, hogy épp akkor történik mindez, amikor Handó Tünde kinevezési gyakorlatának elemzése szerepel az OBT következő ülésének napirendjén.
Az új OBT - még teljes létszámban Kép: Népszava
És vajon van-e összefüggés e lemondások és a között - az egyelőre csak a sajtóban megszellőztetett - terv között, hogy az új Fidesz-kormány az Igazságügyi Minisztérium alá tervezi besuvasztani a bíróságokat?
Úgy tűnik, a Fidesz túl sokat hallgatta a Klubrádió „Addig jó, míg Kádár él” című műsorát. Mert utoljára a szocializmusban volt az IM feladata a bíróságok igazgatása.
Kép: Kötöttségek nélkül - Blog.hu
A rendszerváltás egyik nagy diadala volt, amikor 1997-ben a bíróság, mint önálló hatalmi ág, kikerült az IM – közvetve a kormány - fennhatósága alól. Létrejött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és annak hivatala. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai a legfőbb ügyész, az igazságügyi miniszter, az ügyvédi kamara elnöke, két országgyűlési bizottsági tag és kilenc – hat évre megválasztott - bíró volt. Ebből az összetételből jól látszik, hogy a bíráknak mindig kétharmados többségük volt az OIT-ban. Nem állítom, hogy az OIT hibátlanul működött volna, de arra mindenképpen alkalmas volt, hogy demonstrálja a bíróság függetlenségét.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság, egyben az OIT utolsó elnöke Kép: hvg.hu
A második Orbán-kormány már ezt sem nézte jó szemmel, hisz az mégsem járja, hogy éppen a bíróságok lógjanak ki a „Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.” Ezért 2012-ben – mellesleg több mint kétszáz bíró kényszernyugdíjazása, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének jogellenes felmentése mellett – létrehozta az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) - a több szálon a Fideszhez kötődő - Handó Tünde vezetésével. Ekkor jött létre az Országos Bírói Tanács (OBT) is, mint a hivatal ellenőrző testülete, amely – lássuk be – ez év januárjáig nem sok vizet zavart.
A Fideszhez kötődő szálak: Handó Tünde, Szájer József, Lévai Anikó Kép: Kolozsvari Szalonna es Hir-Telen Beszolunk
Az új OBT azonban elkezdte komolyan venni ellenőrző feladatát. Nem járult hozzá a Handó által alaptalanul indított fegyelmi eljárás folytatásához, vizsgálni kezdte Handó kinevezési gyakorlatát, kifogásolta az elnök asszony egyes utasításait. Nem véletlen tehát, hogy Handó mindent elkövet, hogy ellehetetlenítse az új OBT működését.
Ha ez így van, márpedig így van, akkor mi a gond azzal, hogy a negyedik Orbán-kormány ismét át akarja alakítani a bírósági rendszert? Számos igazi demokráciában is – Svédországban, Németországban, Ausztriában – az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatok. Svédországban például ez így fest: „A bíróságokkal kapcsolatos ügyekkel az Igazságügyi Minisztérium foglalkozik, beleértve az eljárási szabályokat és a bíróságok szervezetét is. Sem a kormánynak, sem más szervnek nincs azonban beleszólása abba, hogy a bíróságok az egyes ügyekben hogyan járjanak el.” (e-justice.europa.eu)
Ugyan ki fogja garantálni, hogy ha a bíróságokat az IM-ből igazgatják – azaz ott alakítják a bíróság szervezetét, a kinevezéseket, a pénzügyi források elosztását, netán a fegyelmi eljárásokat – az majd nem gyakorol befolyást az egyes bírói döntésekre? Hiszen már ma is születnek olyan dodonai döntések, mint legutóbb a Kúriáé: igaz, hogy törvénysértő volt az ukrán-magyar állampolgárok szervezett szállítása, amivel megsértették a választás tisztaságát, de ez nem ok arra, hogy elrendeljék a szavazás megismétlését. Tényleg nem?
A kormány eddig is igyekezett nyomást gyakorolni a bíróságokra, több-kevesebb sikerrel. Ha változik a szervezet, egyre több „visszautasíthatatlan ajánlatra” kell számítanunk.
Trócsányi László - jelenlegi igazságügyi miniszter Kép: 444
