Elsöprő népharagot váltott ki az a bírói döntés, amely szerint Sztojka Iván, aki bűnsegéd volt a román kézilabdázó, Marian Cozma megölésében, 9 év 5 hónap letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhetett, holott anno a bíróság 13 évre ítélte. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a Fidesz-közeli sajtó rögtön ráugrott Szabó Sándorra, az Országos Bírói Tanács most következő elnökére, mondván: „ennek a bírónak köszönhetjük, hogy a Cozma-gyilkos Sztojka szabadlábra került!” Az persze kicsit sem zavarja őket, hogy a döntést nem Szabó hozta, sőt nem is tudhatott róla, mert éppen évi rendes, jól megérdemelt szabadságát töltötte. 
Kép: Index.hu
Hátha a nép még azt is tudná, hogy Sztojka a Cozma-ügy kapcsán másodszor „járt jól” a Fidesz jóvoltából. Az ügyben ugyanis két külön eljárás volt. Az emberölés mellett Sztojka és 24 társa ellen a Patriota lokálban elkövetett tömegverekedés (csoportos garázdaság) miatt is ítéletet hoztak. Abban a Sztojkára első fokon kiszabott 3 évet másodfokon 2 év 6 hónapra mérsékelték.
Kép: Origo
Ahhoz, hogy értsük, miért állítom, hogy Sztojka a Fidesz révén került kedvezőbb helyzetbe, idézek egy alapszabályt a Btk.-ból. Ez úgy szól, hogy „ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint… a cselekmény enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni”. A bírónak tehát, amikor ítéletet hoz, össze kell hasonlítania az elkövetéskori és a későbbi, az elbíráláskor hatályban lévő törvényt. Az összehasonlításnál minden szempontot figyelembe véve kell megállapítania, hogy melyik törvény kedvezőbb a vádlottra nézve.
Ez történt akkor, amikor a garázdaság miatt kiszabott büntetést a másodfokú bíróság csökkentette. Az elbíráláskor (az ítélet meghozatalakor) már az új Btk. volt hatályban, amely a csoportos garázdaság büntetési tételének 5 éves felső határát 3 évre mérsékelte. Így a kiszabott büntetés mértékét már ehhez a kerethez kellett igazítania.
Namármost. Az új Btk.-t már a Fidesz parlamentje hozta 2012-ben. Az a Fidesz, amelyik úton-útfélen a szigorításról harsogott. Igaz, a törvény számos rendelkezése – okkal, vagy ok nélkül, indokoltan, vagy indokolatlanul – be is vezetett szigorúbb szabályokat. Csak épp a (garázdaságnál és) a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményénél nem. Sőt.
A régebbi Btk. szerint a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői fegyházban töltötték büntetésüket, és legkorábban a büntetés négyötöd részének letöltése után szabadulhattak. Ennél enyhébb fokozat volt a börtön, onnan a büntetés háromnegyed része, míg a még enyhébb fogházból a kétharmad rész letöltése után lehetett az elítéltet feltételes szabadságra bocsátani.
A 2012-es Btk. szerint viszont a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja – a végrehajtási fokozattól függetlenül - a büntetés kétharmad, - visszaeső esetén háromnegyed - részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
Nem kell nagy matematikusnak lenni ahhoz (nos, a bírák többnyire nem is azok), hogy az új Btk. feltételesre vonatkozó szabályai enyhébbek a réginél. Vagyis, ha Sztojka letöltötte büntetésének kétharmadát, a bíró – a mai szabályok szerint - megvizsgálhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, és ha az eltöltött több mint 9 év alatt az elítélt magatartása kifogástalan volt, dönthet úgy, hogy – ez esetben pártfogói felügyelet mellett – feltételes szabadságra bocsátja.
Kép: ShopWang
Az ugyancsak a Fidesz-féle parlament által hozott, a büntetések végrehajtásáról (is) szóló törvény szerint az elítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha „a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető…”
Mindemellett, Sztojka a büntetésének nem csupán a kétharmadát, hanem annak mintegy háromnegyed részét kitöltötte mire feltételes szabadságra bocsátották.
Akkor hát mire (kire) ez a szörnyű népharag?
Kép: Hetek
