..A „cég” ez esetben a Kúria, a „cégvezető” pedig nem más, mint a Kúria elnöke, Varga Zs. András, a törvény által hallgatásra kötelezett „alkalmazottak” pedig a Kúria bírái. Konkrétan az a bírói tanács, amelyik két esetben is a kormányhű alkotmánybírák véleményével szemben ragaszkodott a saját, megalapozott, szakmai meggyőződéséhez.
A Kúria Kovács András vezette tanácsa kimondta, hogy nem lehet a „gyermekvédelmi” népszavazásra bocsátani azt a kérdést, amely így szól: „támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” Kovácsot persze személyében is kikezdte a kormánypárti sajtó, de ez nem hír. Az viszont igen, hogy a döntést a kabinet megtámadta az Alkotmánybíróságon, mondván, a Kúria döntése a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti. Az Alkotmánybíróság – óriási meglepetésre – a kormánynak adott igazat: megsemmisítette a Kúria végzését, emiatt pedig új eljárást kellett indítani.
A Kúria ismételten kimondta, hogy az említett népszavazási kérdés nem hitelesíthető. Hiába magyarázta a kormány, hogy miként is kell érteni az általa feltett kérdést, ezzel csak azt támasztotta alá, amit a Kúria korábban is mondott: a feltenni szándékozott kérdésben sem a „nemátalakító kezelések”, sem az „elérhetőség” tartalma nem világos, nem egyértelmű. Ha pedig nem az, akkor arról nem lehet népszavazni. Szerintem egyébként – és nem utolsó sorban a TASZ szerint is – a többiről sem lehetne.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke Kép: Index.hu
...Hogy pontosan értsük:
