Nem olyan perről lesz itt szó, mint a kafkai. Franz Kafkánál egy ártatlan embert éri el a végzete. Ennek a pernek az alperese nem ártatlan és a „végzet” is a távoli jövő homályába vész. Ha egyáltalán lesz olyan.
A történet úgy indult, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság tehetséges bírája megpályázott egy ítélőtáblára meghirdetett állást. A 68-as számút. Vasvárit nem én mondom tehetségesnek, hanem maga Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, hiszen korábban „címzetes törvényszéki bírói” címmel tüntette őt ki.
A pályázati pontrendszer és a bírák szakmai véleménye alapján Vasvári pályázata első helyre került a rangsorban. De Handó Tünde az egész pályázatot eredménytelennek nyilvánította azzal, hogy „a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését.” Magyarul, ugyan kiírtam ezt a pályázatot – írja Handó – de tulajdonképpen nincs is rá szükség. De úgy tűnik, hogy mégis, mert alig egy hónappal ez után az elnök asszony új pályázatot írt ki ugyanerre az álláshelyre. Mi több, a pályázat eredménytelenné nyilvánítását megelőző napon még egy – 83. számú – pályázatot is kiírt.
Handó Tünde, az OBH elnöke Kép: 24.hu
Ez a megátalkodott Vasvári a 83-ast is megpályázta, és megint első helyen végzett. Ez már annyira bosszantotta a nagyhatalmú elnök asszonyt, hogy az újabb eredménytelenné nyilvánítást már meg sem indokolta, inkább ismét kiírt egy újabb pályázatot, ezúttal a 73. számút. És mindeközben felrendeltek egy szegedi bírót a kétszeres győztes Vasvári kinevezése helyett.
Vasvári Csaba Kép: Index.hu
Csoda-e ezek után, hogy a munkaügyi bíróság, ahol Vasvári pert indított, kimondta, hogy Handó Tünde „joggal való visszaélést” követett el? (Igaz, kisebb csoda, de csak azért, mert Handó uralkodása óta ritkábban találkozunk saját egzisztenciáját is kockáztató karakán, igazi bíróval. Most meg egyszerre kettővel is: a pert indítóval és az ítéletet hozóval.)
Bodnár Zoltán, Vasvári jogi képviselője és Horányi Cintia (középen) tanácsvezető bíró
Van ám azonban ennek a szép történetnek egy másik olvasata is. Ami akkor lesz igazán aktuális, amikor ez a munkaügyi ítélet – minden bizonnyal változatlan tartalommal – jogerőre emelkedik.
Mit kellett volna az OBH elnökének törvényesen tennie? Három lehetséges megoldás is lett volna. Az első, hogy a megpályázott állásra kinevezi Vasvárit. Ha mégsem, akkor csak törvényes és valós indokkal érvényteleníthette volna a pályázato(ka)t. De még azt is megtehette volna, hogy az Országos Bírói Tanácshoz fordul és tőlük kéri, hogy eltérhessen a pályázati rangsortól. (Ezt a rizikót persze nem vállalta, hiszen nem tudta volna megindokolni, hogy mi baja van Vasvárival, ráadásul akkor nem rendelhették volna fel a táblára az általa preferált bírót.)
A Btk. szerint „az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Kép: Index.hu
Elemezzünk! Handó Tünde hivatalos személy. Ehhez nem is férhet kétség. Handó visszaélt a jogával azért, hogy Vasvári ne kaphassa meg az ítélőtáblai állást. Ezzel Vasvári bírónak jogtalan hátrányt okozott. A törvény indokolása szerint „a hátrány lehet akár anyagi, akár erkölcsi, személyi jellegű is”. Ez esetben mindkettő megvalósult. Egy ítélőtáblán dolgozó bírónak magasabb a fizetése, vagyis akit ettől jogtalanul elzárnak, az anyagi hátrányt szenved. Az erkölcsi hátrányt talán nem is kell magyarázni. Aki képességei, kvalitásai és kollégáinak szakmai véleménye alapján kétszer is pályázatot nyer, de a döntést hozó személy önkénye alapján mégsem kaphatja meg az állást, nyilvánvalóan erkölcsi, személyi hátrányt is szenved.
Konklúzió: az OBH elnökének eljárása alkalmas a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megállapítására.
Kíváncsian várom, mikor mond le Handó Tünde. Vagy mikor emelnek vádat ellene. Azt se bánom, ha csak a választások után.
Kép: YouTube
vh
