Még egyszer a hajléktalanokról
A hajléktalanok ügyében tavaly november óta áldatlan küzdelem folyik.
| (Fotó: hungarianspectrum.wordpress.com) |
A csata azzal indult, hogy a parlament szabálysértéssé nyilvánította a „közterületek életvitelszerű lakásra való használatát, illetve azt, ha valaki az ehhez használt ingóságokat közterületen tárolja”. Magyarul, a hajléktalanokat meg kell büntetni azért, mert az utcán élnek. Az alapvető jogok biztosa emiatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mondván: ez a rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, kriminalizálja a hajléktalanságot, mint állapotot, élethelyzetet. Mindemellett sérti a hajléktalanok személyes szabadságához való jogát, ha e szabálysértés miatt elzárással büntetik őket. Az AB a kifogásolt rendelkezést meg is semmisítette.
Január végén hirtelen kordonok tűntek fel több aluljáróban: a Blaha Lujza téren, a Corvin negyedben és az Astoriánál. A Fővárosi Önkormányzat arra hivatkozott, hogy – közszolgálati feladatainak eleget téve – az illetékes szervek folyamatos fertőtlenítésbe és nagytakarításba kezdtek, ehhez alakítottak ki „munkaterületeket”.
 |
| (Fotó: http://www.budapest.hu/Lapok/default.aspx) |
Nem tekinthető azonban alaptalannak az a gyanú, hogy a falak mellett elhelyezett szalagkordonok kifeszítésének valódi oka a hajléktalanok ott tartózkodásának megakadályozása. Erre következtetett az a fiatalokból álló csoport is, amelyik letépte a szalagkordont és elbontotta az ezeket tartó állványokat. Tettüket a Főpolgármesteri Hivatal éles hangon bírálta, mondván, elfogadhatatlan az „anarchista csoport” erőszakos fellépése, ami a közrend megzavarását jelenti. (Bár még jól emlékszünk egy régebbi, a parlament körüli kordonbontásra, amit a szabálysértési hatóság annak idején nem így értékelt. Igaz, azt a kordont Fideszes képviselők bontották el.)
A Fidesz elnöksége a hajléktalanok körüli „csata” ürügyén újabb frontot nyitott az AB mozgásterének korlátozása érdekében. Kósa Lajos kilátásba helyezte, hogy az AB-t érintő újabb módosításokat kívánnak elfogadni az Országgyűlés tavaszi ülésszakán.
| (Fotó: hetek.hu ) |
Ezek egyike szerint „az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét” – fogalmazott a kormánypárt elnöke is. Ez magyarul azt jelenti: megtiltanák az AB-nek, hogy az Alaptörvény hatályba lépése előtti saját korábbi döntéseit automatikusan hivatkozási alapként, vagyis precedensként használja. Ezzel arra kényszerítenék az AB-t, hogy az elmúlt húsz év során kialakított alkotmányossági elveit és gyakorlatát vizsgálja felül.
Ez az elképzelés már az AB elnökénél, Paczolay Péternél is kiverte a biztosítékot. Nyilatkozatában leszögezte: éppen az Alaptörvény fogalmazta meg azt az új elvárást, hogy az alkotmányos hagyományokat be kell építeni az alkotmánybírósági gyakorlatba. Ebbe pedig, egyebek között, az elmúlt húsz év gyakorlata is beletartozik. Hivatkozott az AB-nak az utóbbi időben elvi alapon meghozott döntéseire, így a bírák nyugdíjazásának ügyére, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek formai okból történt megsemmisítésére, a választási regisztrációról szóló törvény megsemmisítésére, valamint a hajléktalanokkal kapcsolatos határozatukra. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az AB tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay.
| (Fotó: hvg.hu) |
Az AB elnökének megszólalásából jól érzékelhető: tudja, látja, miért akarja a Fidesz tovább szűkíteni az AB hatáskörét. Bár az elnök nem mondta ki – nem is mondhatta ki -, mi azonban leszögezhetjük: az országot ma irányító autokratikus vezetés nem viseli el, hogy korlátozzák a hatalmát. Azt meg végképp nem, ha ezt éppen az a szervezet teszi, amely egy igazi demokráciában – a fékek és ellensúlyok rendszerében – egyedüliként képes a parlament tevékenységét ellenőrizni.
A cikk a Vasárnapi Hírek február 3-ai számában jelent meg.
