Áder János kissé alábecsüli az alaptörvényt, midőn azt saját munkaköri leírásává degradálja. Ezt a bornírt ötletet azért találta ki, hogy elhitesse az ő népével: nem mérlegelhette, hogy aláírja-e az alaptörvény negyedik módosítását. Még azt is hozzátette: „az államfők az alkotmányra teszik le esküjüket”, és ebből vonta le a munkaköri leírásra vonatkozó frenetikus következtetését.

[caption id="" align="alignleft" width="274"] mno.hu[/caption]

Kedves Elnök Úr! Nem kellene néha-néha elolvasni azt a fránya alaptörvényt? Szájer József nem azért fáradozott egy hosszú vonatozás alatt, hogy Ipad-jébe vésse a gránitszilárdat, hogy azután a legilletékesebb közjogi méltóság bele se nézzen. (Ha szegény Steve Jobs ezt az Ipad-es gránitügyet megérhette volna!) Ön, Elnök úr, meg viccet csinál az egészből.

Belátom, régen tetszett elvégezni a jogi kart, de azért munkajogot abban az időben is tanítottak. Ha nem is ezt a ma hatályos remekművet. Ráadásul abban a rövid időben, amíg az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozni méltóztatott, az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt az Ön kutatási területe. Abba pedig csak beletartozik, hogy egy adag államfő mikor mit tehet egy-egy törvénnyel, ha az az Alkotmányba ütközik. Ha emlékszik még rá Elnök Úr, régen így hívták azt, amit ma alaptörvénynek becézünk.

Akkor azért röviden ismételjük át, mi is az a munkaköri leírás. Az bizony még csak nem is része a munkaszerződésnek, mindössze egy kvázi tájékoztató dokumentum. A munkáltató egyoldalúan készíti el, így bármikor egyoldalúan meg is változtathatja. Jelentősége mindössze annyi, hogy ha Önt, mondjuk, gépírónak alkalmazzák, csak a gépírói munkakört köteles ellátni, és nem kötelezheti a munkáltatója arra, hogy egyúttal mossa is fel a mellékhelyiségeket.

[caption id="" align="alignright" width="227"] monsignore.hu[/caption]

Ön arra hivatkozott, hogy a „munkaköri leírásában” az szerepel: „az alaptörvényt, vagy annak módosítását a kézhezvételtől számítva öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését, így semmilyen mérlegelési lehetősége nincs, nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.”

Most akkor idéznék az alaptörvényből egy részt, ami, ezek szerint, meglepetésként hat majd Önre:

„Az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek.”

[caption id="" align="alignleft" width="133"] balatonfüredma.hu[/caption]

Igen, igaza van Elnök Úr, ez a jogi nyelv kissé bonyolult, megpróbálom lefordítani. Ez kétségtelenül már az új szöveg, de még ez is lehetővé teszi, hogy eljárási hiba esetén a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz forduljon. Jelzem, ezt mások már meg is tették. Valószínűleg az Ön figyelmét elkerülte, hogy az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványoknál nem volt lehetőség a parlamenti nyilvános vitára. Ez pedig meglehetősen súlyos eljárási hiba. Ha másért nem, hát pusztán ezért lépnie kellett volna. És akkor egyetlen szót sem ejtettünk a tartalomról.

Ön azt is mondta az Önnel készült interjúban: „nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát”. Miért is nem?

Vegyük már megint elő az alaptörvényt? Idézem: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Mi ez, ha nem az, hogy az elnök bizony az állam „lelkiismerete”. Ez a legfőbb dolga. Ezt tartalmazza a „munkaköri leírása”.

Ellentétben Önnel, én nem nagyon szeretek Sólyom Lászlóra hivatkozni, mégpedig azért nem, mert sajnos túl későn vette észre, hová vezet, hová vezetett a Fidesz uralma. Jobb lett volna, ha még aktív államfőként ismerte volna fel a veszélyt. De ez persze nem azt jelenti, hogy Sólyom szakmai tudását, szakmai tekintélyét kétségbe vonnám. Ön viszont rá hivatkozik akkor is, amikor azt próbálja elhitetni, hogy Sólyom László alkotmánybírósági elnökként úgy foglalt állást, hogy „a legitim módon elfogadott (alkotmány) módosítás vizsgálata fogalmilag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja”. Majd néhány mondattal később éppen Ön utal arra, hogy Sólyom szerint ez alkalommal viszont Önnek meg kellett volna vétóznia a 4. alaptörvény módosításának kihirdetését.

[caption id="" align="alignright" width="230"] parameter.sk[/caption]

Tisztelt Tanult Barátom! A jó jogász arról ismerszik meg, hogy pontosan tudja, egy adott állításban egy-egy szónak mekkora jelentősége van. Mit is mondott Sólyom annak idején? Mit nem vizsgálhat az Alkotmánybíróság, illetve az államfő? A legitim módon elfogadott módosítást. Ezt az ici-pici jelző elkerülte az Ön becses figyelmét. Vagyis nem hogy nem sértett volna törvényt, ha „hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra és megvétózza a kihirdetést”, hanem ellenkezőleg, éppen akkor járt volna el alkotmányos kötelezettségének megfelelő módon.

Azt persze nem tudom, hogy a szárnyaszegett Alkotmánybíróság befogadta volna-e az elnöki indítványt. Szerencséjükre Ön megkímélte őket e súlyos döntés felelősségétől. Megértem. Jobb az, ha az ember a saját kiválasztottjaiban sem bízik meg teljesen. Néha még azok is képesek szakmai döntéseket hozni, azt pedig „mi Fideszesek”, nem szeretjük. Jól láttuk ezt a legutóbbi napokban, amikor Orbán Viktor a „Legfelsőbb Bíróságot” vonta felelősségre egy neki nem tetsző bírói döntés miatt. Valószínűleg elfelejtette, hogy már megszüntette ezt az intézményt és kirúgta annak elnökét.

[caption id="" align="alignleft" width="120"] hell.blog.hu[/caption]

Ma ugyanis a legmagasabb bírói fórumot - kérem, súgja meg neki - Kúriának hívják. Azt már meg sem említem, hogy ugyancsak elfelejtette, amit a hatalmi ágak szétválasztásáról valaha tanult. Félek, hogy erre már Ön is csak nagyon haloványan emlékszik.