Nem először lángol fel itthon az eutanázia körüli szenvedélyes vita. Most éppen az váltotta ki, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt a népi kezdeményezést, amely elvileg orvosi részvétellel megteremtené az eutanázia lehetőségét. Azért csak „elvileg”, mert egy népi kezdeményezés csak arra elegendő, hogy a parlament napirendre tűzze a témát, a kérdés eldöntése azonban az országgyűlés kezében van.
 |
| maszol.ro |
A magyar büntetőjog történetében két olyan ügy volt, amely korábban is felszította az indulatokat. 1993-ban egy édesanya végzett nagyfokú fizikai fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 11 éves gyermekével, a gyermek kérésére. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, hogy a szabadságvesztést az anyának le kell töltenie. Végül Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök az anyát kegyelemben részesítette: felfüggesztette a büntetés végrehajtását.
 |
| bezzeganya.postr.hu |
A kegyes halál kérdése 2001-ben került újból az érdeklődés középpontjába, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán. A Nyírő Gyula kórház volt nővére saját elhatározása alapján „segített” a halálba gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, végstádiumban lévő betegeket. A Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta, hogy a nővér tette akkor sem lenne eutanáziának tekinthető, ha azt a törvény lehetővé tenné. A „fekete angyal” jogerősen 11 évi fegyházbüntetést kapott.
A mostani népi kezdeményezés kapcsán a KDNP országgyűlési képviselője azonnal kijelentette: „a KDNP az eutanázia aktív és passzív formáját egyaránt elutasítja, törvényellenesnek tartja, és a parlamentben soha nem fog ilyen jogszabályt megszavazni.” Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pedig sajtótájékoztatóján példátlannak minősítette a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy az orvos az élet védelmére esküszik fel, és minden ezzel ellentétes cselekedete súlyos etikai vétség.
A hirtelen felindulásból nyilatkozó urak azonban megfeledkeztek azokról a törvényi rendelkezésekről, amelyek Magyarországon is lehetővé teszik a passzív eutanáziát, noha álságosan nem használják ezt az elnevezést.
Az egészségügyről szóló törvény immáron 15 éve biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. A jogszabály szerint a súlyos betegségben szenvedő, gyógyíthatatlan beteg – szigorú eljárási szabályok betartása mellett – visszautasíthatja az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást akkor, ha betegsége, megfelelő ellátás mellett is rövid időn belül halálhoz vezet. Ez pedig vitathatatlanul a passzív eutanázia engedélyezése.
 |
| index.hu |
A Büntető Törvénykönyv is enyhébben ítéli meg a halálba segítés bizonyos eseteit az „átlagos” emberölésnél. A Btk. ezt öngyilkosságban közreműködésnek nevezi és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, szemben az emberölés bűntettével, melynek büntetési tétele 5-15 évig terjed. Az aktív eutanáziát ugyancsak enyhébben ítélik meg – többek között – Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, Dániában és Svájcban, ahol a törvény ismeri a „kívánságra ölést”.
Európában Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a törvények – ugyancsak szigorúan megszabott feltételek mellett - lehetővé teszik az aktív-, Dániában és Angliában a passzív eutanáziát. Az USA-ban három államban legális az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség.
Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, egészen Szókratészig, Platónig és a sztoikus filozófusokig vezethető vissza. A kegyes, vagy szép halál tiltása, vagy engedélyezése mindenekelőtt filozófiai, etikai, társadalmi kérdés. Az eutanázia hívei szerint az embernek nemcsak az életéhez, hanem a szenvedéstől való megszabaduláshoz, az emberhez méltó halálhoz is joga van.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága óvatosan foglalt állást a kérdésről: az államok nem kötelezhetők arra, hogy törvényben biztosítsanak büntetlenséget a gyógyíthatatlan beteg öngyilkosságában közreműködő személyeknek. Ugyanakkor a bíróság kifejtette, hogy a demokratikus államok jogfelfogása jelentős átalakuláson megy át, és egyre kiterjedtebben érvényesül a betegek önrendelkezési joga.
 |
| itthon.ma |
Nem bölcs dolog tehát az első indulattól vezérelt kijelentések megtétele. Ki kellene már egyszer próbálni, milyen az, amikor hagyják, hogy a társadalom tagjai is megvitathassanak egy őket érintő témát.
