Éppen egy évvel ezelőtt egy szlovák rendszámú BMW az M3-as autópályán, a hajnali órákban nekiment az előtte haladó Fiat Puntónak. Az ütközés következtében a Puntó a szalagkorlátnak csapódott és kigyulladt. Négy utasa közül hárman a helyszinen, a negyedik két nappal később a kórházban halt meg. A BMW-t Eva Varholíkova Rezesova vezette.

[caption id="" align="alignleft" width="296"] A punto - szabadriport.wordpress.com[/caption]

Az ügyészség a szlovák nőt több ember halálát okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettével vádolja. Ha ez a vád a bíróság előtt bebizonyosodik, a vádlottra 5 és 10 év közötti szabadságvesztés vár.

Miért is írom, hogy „ha bebizonyosodik”? Az természetes, hogy a vádról mindig a bíróság mondja ki a végső szót. Ebben az ügyben azonban már eddig is számos egymásnak ellentmondó bizonyíték került napvilágra. Ilyenkor a bíró felelőssége a szokásosnál is nagyobb: valamennyi bizonyítékot külön-külön és összeségében is mérlegelnie kell ahhoz, hogy „megalapozott tényállást” tudjon megállapítani. Márpedig az ítéletben leírt események – ez a tényállás – képezik az alapját a jogi minősítésnek. És a jogi minősítés határozza meg, hogy milyen keretek között lehet, illetve kell a büntetést kiszabni.

Eva Rezesova a tárgyaláson mindössze annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ezen kívül nem tett vallomást. Ez a vádlott alapvető joga, ezért a bírónak a vallomástétel megtagadásából nem szabad semmiféle következtetést levonnia. Ilyen esetben a bíró felolvassa a nyomozás során tett gyanúsítotti vallomást. Ebből derült ki, hogy Rezesova mivel védekezik. Azt állította, hogy a baleset előtt nem ivott. A kocsija mellett (vagy benne?) talált vodkásüvegből, a tragédia okozta sokk hatására, csak utóbb kortyolt egy keveset. Azt is mondta, hogy miközben ő kamionokat előzött, a Puntó hirtelen elébe vágott és ő már nem tudta elkerülni az ütközést. Arra a laborleletre pedig, amely szerint a szervezetében ópiát-származékot találtak, azt a magyarázatot adta, hogy köhögés elleni gyógyszert szedett. Ezt a lehetőséget egyébként az orvos-szakértő sem zárta ki.

A per most a tanúk kihallgatásánál tart. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy tragédia szemtanúi általában nem vallanak egyformán. És nem azért, mert hazudnának. Az emberek mást és másként észlelnek, attól függően, hogy melyiküknek éppen mi ragadja meg a figyelmét, illetve mire emlékszik. Tankönyvi példa: húsz egyetemista előtt elsétál egy idegen. Tíz perccel később két olyan hallgató sincs, aki egyforma személyleírást adna róla.

Itt is volt olyan tanú, aki egy guggoló alakot látott Rezesova kocsija mellett, más tanúk ilyet nem láttak. A meghallgatott kamionsofőr nem vette észre, hogy a vádlott ittas lett volna, a 10 percen belül odaérkező rendőr viszont állította, hogy alkoholszagot érzett. A szakértők a nő vérében 1,5 ezrelékes véralkoholszintet mutattak ki, ami közepes fokú ittasságot jelent.

[caption id="" align="alignright" width="360"] Alkoholszint-mérő - nyugatijelen.com[/caption]

Perdöntő jelentősége lesz az ügyben annak is, hogy az orvos-szakértők meg tudják-e majd állapítani, vajon a vádlott a baleset előtt vagy után ivott-e alkoholt. Ennek eldöntésénél tisztázni kell, hogy a véralkohol szint pontos méréséhez elegendő volt-e a vádlottól levett vér mennyisége. További tisztázandó kérdés az is, hogy Rezesova mennyi vizet ihatott, mielőtt vérvizsgálatra vitték. Ez utóbbira nézve is ellentétes bizonyítékok állnak rendelkezésre. A vádlott szerint ő csak néhány kortyot ivott, az őt vízzel kínáló kamion sofőr viszont egy másfél literes palackról beszélt. A véralkohol szint mértékét ugyanis döntően befolyásolhatja az elfogyasztott víz mennyisége. Szabályos körülmények között a vérvizsgálat előtt nem engedik meg, hogy a vizsgált személy vizet igyon.

Ha az derülne ki, hogy a sokk hatására csak utólag ivott, akkor a jogi minősítés egészen másként alakulhat. Az is szakértői kérdés, mégpedig műszaki szakértőé, igaz-e, hogy a Puntó kivágott a szlovák kocsi elé, továbbá az is, hogy milyen sebességgel haladt a BMW az ütközés pillanatában. Ha ugyanis túllépte a megengedett sebességhatárt, akkor abban az esetben is felel a balesetért, ha történetesen nem volt ittas. Ez egy másik közlekedési bűncselekmény lenne: „aki a közlekedési szabályokat megszegve gondatlanul kettőnél több ember halálát okozza, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

De mi az, amit nem mérlegelhet a bíró a büntetőeljárásban? Nem szabad, hogy befolyásolja őt a közvélemény, a különböző sajtótermékekben megjelent „pletykák”, a vádlott magánélete, párkapcsolatai, milliárdos vagyona, vagy az, hogy az azóta elhunyt édesapja miniszter volt a Meciar kormányban. Mindez persze nagyon érdekli az olvasókat, de az ítéletet nem befolyásolhatja.

[caption id="" align="aligncenter" width="182"] Eva Rezesova - blikk.hu[/caption]