Éppen tíz éve annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. Amikor az előnyökről, vagy hátrányokról elmélkedünk, leggyakrabban a pénzről esik szó. Mennyit kaptunk, milyen beruházásokat valósítottunk meg uniós pénzekből, és így tovább.

[caption id="attachment_4246" align="alignright" width="240"] Kép: vecseshirek.hu[/caption]

Szinte egyáltalán nem beszélünk arról, hogy milyen alapvető jogokat biztosít az EU a magyar és egyben uniós állampolgárok számára. Betartásuk valamennyi tagállamra nézve kötelező. Az uniós joggal történő jogharmonizáció nem 2004-ben kezdődött. Ahhoz ugyanis, hogy egy ország az EU tagja lehessen, már belépése előtt évekig az Unió „előszobájában” kell tartózkodnia, és ez idő alatt bizonyítania kell, hogy saját jogrendszere megfelel, illetve meg fog felelni az európai elvárásoknak. 1990-ben, még Antall József adta át a Magyarország belépési szándékáról szóló memorandumot, és négy évvel később Jeszenszky Géza nyújtotta be hazánk hivatalos tagsági kérelmét. Magyarország tehát tíz évig „előszobázott”, hogy EU tag lehessen.

[caption id="attachment_4247" align="alignleft" width="200"] Antall József és Jeszenszky Géza
Kép: allam.blog.hu[/caption]

Úgy gondolom, hogy azok, akik a „nem leszünk gyarmat” szlogennel kábítják magukat és egymást, soha sem olvasták el az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely a legfontosabb emberi alapjogokat védi. Kimondja az emberi méltóság sérthetetlenségét, az ember élethez való jogát. Tiltja a halálbüntetést, az ember klónozását, a kínzást, az embertelen vagy megalázó bánásmódot, a rabszolgaságot, vagy szolgaságot, a kényszermunkát és az emberkereskedelmet. Deklarálja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák, és hogy a tulajdona és személyes adatai védelemben részesüljenek. Ez utóbbi szabály tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie.

[caption id="attachment_4248" align="aligncenter" width="300"] Kép: europa.eu[/caption]

Magyarország ellen éppen a közelmúltban hozott marasztaló ítéletet a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, mert megsértette az uniós jogot azzal, hogy idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbizatását.

Az európai polgároknak minden tagállamban azonos jogokat kell garantálni. Ez teszi lehetővé egyebek között a magyarok számára is azt, hogy bármely uniós államban munkát vállalhassanak, vállalkozást alapíthassanak, szabadon utazhassanak.

Amikor egy tagország megsérti az EU szabályait, először az Európai Bizottság indít úgynevezett kötelezettségszegési eljárást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor fordul a bizottság az Európai Bírósághoz. A bíróság döntését minden tagállamnak végre kell hajtania. Így került sor például nálunk a bírákat sújtó kényszernyugdíjazás szabályainak megváltoztatására.

[caption id="attachment_4249" align="alignleft" width="300"] Kép: privatbankar.hu[/caption]

A luxemburgi bíróság az egyik legfrissebb döntésével kimondta, hogy a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. És hiába ágál a magyar kormány, záros határidőn belül meg kell változtatnia az itthoni szabályozást.

Tavaly az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares, portugál EU képviselő jelentését, amely szerint a magyarországi jogi változások sok téren eltérnek az uniós alapértékeketől. E jelentés igazát minden demokrata elismeri, hiszen következményeit a saját bőrén is érzi.

Hogy lehet gyarmatosítónak minősíteni egy olyan szövetséget, amelynek legfőbb célkitűzése éppen az, hogy a demokrácia és az emberi alapjogok védelmét minden tagjának egyenlően biztosítsa?

[caption id="attachment_4250" align="aligncenter" width="300"] Kép: orulunkvincent.blog.hu[/caption]