Tudom, cinikus ez a cím, amikor arról a borról van szó, amelybe a borosgazda fagyállót öntött. De a történetnek mégis van köze az igazsághoz. És hogy itt mi az igazság, azt nagyon sokan vitatják.

A Budapest Környéki Törvényszék hét év börtönbüntetést szabott ki arra a vácszentlászlói férfira, akinek rendszeresen megdézsmálták a meggyborát, és azért, hogy a tolvajokat elriassza, 1-2 liter fagyállót töltött a hordóba. A tolvajriasztás túl „jól” sikerült, a tolvaj meghalt és az ismerősei, akiket megkínált, enyhe mérgezést kaptak.

 Kép: argep.hu

A borosgazda cselekménye nem csak a laikusok, hanem a jogászok között is élénk vitát váltott ki, persze más-más okból.

Az ügyészség halált okozó testi sértés miatt emelt vádat, a bíróság azonban több emberen és több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete miatt mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az ügyészi minősítés büntetési tétele 2-8 év, a bíróságé 10-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

Kép: antikvarium.hu

Ide kívánkozik egy kis jogi magyarázat. A halált okozó testi sértés azt jelenti, hogy az elkövető csak sérülést (ez esetben betegséget, rosszullétet) akar okozni, de mert nem volt elég körültekintő, gondatlanul okozta a sértett halálát. Az emberölés ezzel szemben szándékos bűncselekmény. A szándék meglétéhez elegendő az is, hogy a vádlott belenyugszik abba, magyarul, nem érdekli, hogy aki iszik a mérgezett borból, az akár meg is halhat.

 Kép: vital-max.eu

A fagyálló, kémiai nevén etilén-glikol, színtelen, szagtalan, édes ízű, szirupos folyadék. Köztudomású, hogy méreg. Ki ne hallott volna fagyállóval elkövetett öngyilkosságokról?

Annak, aki mérget önt a borba, számolnia kell azzal, hogy aki abból iszik, meghalhat. És mert többen is ihatnak a lopott borból, többen is meghalhatnak. Ezért minősül a gazda cselekménye több emberen elkövetett emberölés kísérletének – hiszen többen ittak belőle, de „csak” egyikük halt meg. És mert a vádlott sem a tolvajok, sem a borból fogyasztók számát nem tudhatta, cselekményét úgy követte el, hogy az több ember életét veszélyeztette. Bármelyik minősített eset már önmagában is elegendő a magasabb büntetési tétel alkalmazásához. A bíróság a minimálisan kiszabható 10 év helyett, nyilván a körülményekre figyelemmel, enyhébb büntetést, 7 évet szabott ki.

Tudom, sokan úgy gondolják, minek ment oda a tolvaj. Aki lop, vessen magára. De ha megkérdezném tőlük, hogy szerintük halálbüntetés jár-e a lopásért, nem hiszem, hogy igennel válaszolnának.

Kép: kamaszpanasz.hu

Az új Btk. megfogalmazta az úgynevezett „megelőző jogos védelmet”. Eszerint nem büntetendő, „aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz – feltéve, ha mindent megtett azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A büntetlenségnek tehát két fontos kritériuma is van: tilos olyan eszközzel „védekezni”, ami halálhoz vezethet, és ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg még sérülést se okozzon.

A vácszentlászlói gazda e két feltétel egyikét sem tartotta be. Ő „halállal büntette” a tolvajt, és még azokat is veszélyeztette, vagy megbetegítette, akiknek semmi közük nem volt a lopáshoz.

És vajon ki próbál politikai hasznot húzni egy köztörvényes bűncselekményből? Persze, hogy a Jobbik. Nem késlekedtek egy percet sem, hogy közöljék: „az állam nem védi meg a magyar embereket, de elveszi tőlük az önvédelem lehetőségét… és ha elszakad a cérna, akkor a legszigorúbb büntetéssel sújtja őket.” (Azóta már törvénymódosítási javaslatot is benyújtottak ebben a szellemben.) Ebben a demagógiában mindössze két állítás hazug: nem volt önvédelem, és a büntetés ugyan szigorú, de messze nem a legszigorúbb.  

Ebben a borban az igazság helyett sajnos fagyálló volt.

Kép: g-choice.hu