Pelikán gátőr lánya mondja Bacsó Péter „A Tanú” című filmjében: “A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést.”
Kép: femina.hu
Ez ugrott be, amikor olvastam, hogy a Kaposvári Törvényszék kilenc évre emelte fel K. Sándor Szilárd elsőfokon kiszabott hét és fél év börtönbüntetését.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron ő erőszakolt meg egy lányt az ELTE gólyatáborában, ahol fotósként dolgozott. Megtámadta, ököllel ütlegelte, fojtogatta, megöléssel fenyegette, majd megerőszakolta az elsőéves hallgatót. Képeket is készített a lányról, és azzal “zsarolta”, hogy ha nem az történik, amit ő akar, a fotókat felteszi az internetre.
Mielőtt bárki azzal gyanúsítana, hogy védelmembe veszek egy erőszaktevőt, már most kijelentem, hogy erről szó sincs. Nem a tettest védem, hanem a jogi tisztánlátást.
Kép: blikk.hu
Szexuális erőszakot az követ el, aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre, vagy annak eltűrésére kényszerít. Ennek büntetési tétele 2–8 évig terjedő szabadságvesztés. Az elsőfokon eljáró Fonyódi Járásbíróság tehát fél év híján a törvényi maximumban szabta ki a 39 éves vádlott büntetését. Helyesen is tette, hiszen a férfi állítólag már 1996-ban is elkövetett hasonló cselekményt, noha - jogilag - nem számít visszaesőnek. A táborban elkövetett szexuális cselekménye azonban olyan kirívóan durva és brutális volt, hogy az indokolja a csaknem legsúlyosabb büntetés kiszabását.
Kép: valasz.hu
A bírói gyakorlat szerint a másodfokú bíróság nem szokta néhány hónapi súlyosítás, vagy enyhítés miatt megváltoztatni az elsőfok ítéletét. A Kaposvári Törvényszék ezért nem is próbálkozott azzal, hogy még hat hónapot hozzácsapjon a hét és fél évhez.
A sértett jogi képviselőjének támadt az az ötlete, hogy a törvényszék egy másik bűncselekményben, nevezetesen a személyes adattal visszaélés vétségében is mondja ki a vádlott bűnösségét. Ha ezt teszi, “halmazati” büntetést szabhat ki, ami azt jelenti, hogy felemelheti a súlyosabbik büntetés törvényben írt legfelső határát. Van azonban egy korlát: a halmazati büntetés nem érheti el a külün-külön kiszabható büntetések együttes tartamát. Ahhoz, hogy a másodfokú bíróság 9 évet kiszabhasson, azt kellett megállapítania, hogy a vádlott “különleges” személyes adattal, vagyis a szexuális tárgyú fotókkal is visszaélt. Annak a vétségnek a maximális büntetési tétele 2 év. A 8 + 2 év, összeadva 10 év. Ennyit ugyan nem, de így 9 évet ki lehetett szabni.
Kép: specialismandysuli.freewb.hu
Most, hogy a matekon túl vagyunk, tisztázzuk, hogy a vádlott egyáltalán elkövette-e a személyes adattal visszaélés vétségét. Szerintem nem. A vádlott ugyanis magánszemély, ezért rá nem vonatkoznak a “személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések”. Így tehát azokat meg sem szeghette. Nem volt “haszonszerzési célja” és nem okozott “jelentős érdeksérelmet” sem, hiszen a fotók nem kerültek nyilvánosságra. Márpedig ezek olyan “törvényi tényállási elemek”, amelyek, hiánya esetén a bűncselekmény meg sem valósul.
A képek közzétételével történő “zsarolás” jogilag fenyegetést jelent. Ezt a fogalmat ugyanis a jog nem a szó köznapi értelmében használja, ami abból is látszik, hogy a Btk.-ban a zsarolás egy vagyon elleni bűncselekmény. A fotók nyilvánosságra hozásával való fenyegetés pedig eltörpül az ütlegelés, a fojtogatás és a megöléssel fenyegetés mellett.
A vádlott tehát egyetlen bűntettet, szexuális erőszakot követett el. Akkor pedig nincs halmazati büntetés, vagyis nem lehet 9 évet kiszabni. De ezt jogerősen majd a Pécsi Ítélőtábla dönti el.
És hogy mennyit kap majd a vádlott? “Az attól függ – ahogy ezt Pelikán lánya mondta - tetszik tudni, az a kérdés, hogy apukával példát akarnak-e statuálni”.
Kép: uploadedmagazin.hu
