Vásárhelyi Mária védőbeszéde
2017. december 03. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Vásárhelyi Mária védőbeszéde

A kiváló és általam nagyon tisztelt szociológus ezúttal hatalmasat tévedett, amikor Handó Tünde védelmére kelt a 168 órában. Tévedését az az egyszerű tény okozta, hogy nem érzékeli a különbséget a bíróság ítélkező munkája és a bíróságok igazgatása között. Félrevezette őt az, hogy szerencsére számos tisztességes bíró politikától és elvárásoktól függetlenül, kizárólag a törvény, a bizonyítékok és saját lelkiismerete alapján ítélkezik.

vasarhelyi-sztarklikk.jpg

Vásárhelyi Mária   Kép: Sztárklikk

Vásárhelyi Mária azt írja: „Handó Tünde, bár kétségkívül a Fidesz alapító tagja, az Orbán család közeli barátja és a Fidesz legbelső köreihez tartozó Szájer József felesége, a kívülállók szemében az ítéletek alapján mégis megmaradt annak a szakmai autonómiáját és integritását védelmező bírónőnek, mint amire harminc éve felesküdött.”

Szögezzünk le gyorsan valamit. Handó Tünde nem ítélkező bíró. Ezért semmi okunk nincs sem azt feltételezni, hogy az ítélkezésben megőrizte szakmai autonómiáját, sem annak ellenkezőjét. Amíg Handó „csak” a Munkaügyi Bíróság elnöke volt, maga is tárgyalt és hozott ítéleteket, azóta azonban nem. Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként nem is tehetné, ezt a törvény kizárja.

 hando-tunde-friss_hirek.jpg

Handó Tünde    Kép: Friss hírek

Vásárhelyi Mária Handó érdemének tudja be, hogy nem tesz semmit az ellen, hogy a kormány érdekeivel ellentétes ítéletek szülessenek, „nem próbálja a bírók autonómiáját megtörni, nem befolyásolja az ítéletalkotást.”

Pedig de. Az azért mégsem érdem, hogy közvetlenül nem szól bele az egyes bírák egyes ítéleteibe. Ha ezt tenné, bűncselekményt követne el. Mióta tekintjük azt érdemnek, hogy egy vezető nem bűnözik? (Igaz, közállapotainkat látva ez lassan tényleg akár dicséretes is lehetne.)

Handó Tünde kezében az úgynevezett igazgatási eszközök biztosítják a bírák autonómiájának megtörését. És ő gátlástalanul él is ezekkel az eszközökkel. Akit nem akar vezetői pozícióban, vagy akár csak felsőbb bíróságon magasabb beosztásban látni, annak egyszerűen érvénytelenné nyilvánítja a pályázatát. Lásd Vasvári Csaba esetét, akit a szakmai véleményt alkotó bírák a pályázók között kétszer is első helyre soroltak, mégsem kaphatta meg a megpályázott állást. Ráadásul Handó részéről bizonyíthatóan valótlan indokokra hivatkozva. Vasvári azon – sajnos egyelőre kevés – bírák közé tartozik, aki emiatt pert is indított az OBH elnöke ellen. Őszintén remélem, hogy perének bírája legalább olyan karakán lesz, mint Vasvári.

vasvari-index_hu_1.jpg

Vasvári Csaba az UD Zrt. ügyet tárgyalja  Kép: index.hu

De nem ő volt az egyetlen bíró, akinek pályázatát Handó önkényesen eredménytelenné nyilvánította. És ami még ennél is pikánsabb, most már több megyében is olyanokból lettek bírósági vezetők, akik eredetileg nem is pályáztak a posztra. A vezetők ilyen kiválasztásával Handó éppen azt az utat folytatja, amelyet a Fidesz 2012-ben 270 bíró, és nem utolsó sorban Baka András, volt legfelsőbb bírósági elnök törvénytelen kirúgásával elkezdett. Baka ügyében már megszületett az elmarasztaló és kártérítést megállapító ítélet, a „gyalog” bírák ügyében a strasbourgi döntés még várat magára.

baka.jpeg

Baka András    Kép: nepszava.hu

Handó integritás-szabályzata ellen két bíró az Alkotmánybírósághoz, egy másik a strasbourgi bírósághoz fordult. És bármily hihetetlen is, az AB Handóval szemben a panaszosnak adott igazat (Strasbourg még nem döntött). A megtámadott integritás szabályzat ugyanis olyan magatartási szabályokat írt elő, amelyek ellentétesek a bírói függetlenség alkotmányos alapelvével. Emellett még jogorvoslati lehetőséget sem biztosított, igaz, az alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban azt meg sem tehette volna.

Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések – mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó szabályai alaptörvény-ellenesek, azokat a testület megsemmisítette. Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak és nem egy elnöki rendelkezésen.

ab-napi_hu.jpg

Kép: napi.hu

Éppen most zajlik az új Országos Bírói Tanács megválasztása. Ez a szervezet lenne hivatott arra, hogy Handó korlátlan igazgatási hatalmát ellenőrizze. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy kik kerülnek ebbe a testületbe. De Handónak arra is meg van a módszere, hogy kik ne kerülhessenek oda. A törvény szerint ugyanis nem lehet arra a bíróra szavazni, aki fegyelmi eljárás hatálya alatt áll (függetlenül attól, hogy a fegyelminek mi lesz a végeredménye). Handó most figyelmeztetéseket osztogat a neki nem tetsző leendő OBT tagoknak. A figyelmeztetés a fegyelmi eljárás előszobája. Az érintett tehát vagy tudomásul veszi az akár indokolatlan figyelmeztetést, vagy tiltakozik ellene, és máris fegyelmi eljárás alatt áll. Emiatt fordult most Handó volt helyettese az Alkotmánybírósághoz.

hilbert-hvg.jpg

Hilbert Edit (az OBH volt elnökhelyettese) és Handó Tünde   Kép: HVG

Vásárhelyi Mária írja: „a demokratikus ellenzék pedig, ahelyett hogy átlátna mindezen, és függetlenül attól, hogy egy-egy konkrét ítéletről mi a véleménye, felmérné, hogy ma Handó Tünde a garanciája a bíróság függetlenségének…, rendre beáll az ítéletek és a főbíró személyének gyakran szakmaiatlan, bulvárízű ekézésébe.”

Sajnos, kedves Vásárhelyi Mária, Ön ismét téved. Handó nem garancia, Handó ugyanúgy a Fidesz kiszolgálója, mint Polt Péter. Csak neki nehezebb a dolga, mint az utasításos rendszerben működő ügyészség fejének. Neki körmönfontabb eszközökre van szüksége, mert éppen az Alaptörvény miatt nem adhat közvetlen utasításokat. (Lehet, hogy Szájer a vonaton ülve ezt elszúrta?) Nem is „főbíró” ő, ez a „titulus” a Kúria elnökét illeti. (Bár kétségtelen, néha felhorgad benne a „bíró”, mert a törvénysértően létrehozni kívánt közigazgatási felsőbíróság ötlete ellen még ő is tiltakozott, persze tudván, hogy az az ötlet még az Alkotmánybíróságnál is kiveri a biztosítékot.)

Handó Tünde a szó klasszikus értelmében ma nem „bíró”, ő egy teljhatalmú igazgatási vezető, aki rendszeresen visszaél a hatalmával. Ezért aztán döntéseit teljes joggal „ekézi” a demokratikus ellenzék.

obh-kisalfold.jpg

 Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal Elnöke   Kép: Kisalföld

<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
  var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
  if (d.getElementById(id)) return;
  js = d.createElement(s); js.id = id;
  js.src = 'https://connect.facebook.net/hu_HU/sdk.js#xfbml=1&version=v2.11';
  fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr5513418231

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tisztességes Bírói Magatartásért mozgalom megalakult 2018.01.08. 16:00:25

Képen lévő személyek balról jobbra haladva: Iván Gábor IGe a Bírói Önkény Ellen mozgalom alapítója, vezetője. Szepesházi Péter reformbíró, Ravasz László volt volt reformbíró. Utóbbiak az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség mozgalom alapítói és ve...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2017.12.04. 22:03:08

Hiába minősítette az alaptörvénnyel ellentétesnek az egyedi bírósági ügyáthelyezéseket az Alkotmánybíróság, Handó Tündén nem fognak ki: a Fővárosi Ítélőtábla állományába rendelte a debreceni bírákat. Így az ügyeket Debrecenben tárgyalják ugyan, de a Fővárosi Ítélőtábla nevében.

Azonban az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte az egyedi ügyáthelyezéseket, mire az érintett bíróságok sorra visszaadták a rájuk tukmált ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek. Az ügyáthelyezés alkotmányellenességének kimondása után nem maradt más választása az OBH elnökének, mint hogy „ha az ügyeket egyedi döntéssel nem oszthatja szét az ország kevésbé leterhelt bíróságai között”, akkor a bírákat rendeli ki a túlterhelt bíróságokhoz. Persze ehhez az ő beleegyezésük is kell, amelyet Handó azzal a feltétellel kapott meg, hogy nem kell sem a fővárosba költözniük, sem ingázniuk, a saját bíróságukon ítélkezhetnek, csak a Fővárosi Ítélőtábla nevében.
Az, hogy a március elsejét követően másodfokra érkező új büntető- és polgári ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla „debreceni kirendeltsége” jár el, persze „némi kényelmetlenséget” jelent az ügyfelek számára. Főleg a polgári perekben.
Az a helyzet, hogy a bírák kirendelése de jure nem minősül egyedi ügyáthelyezésnek, nem vonja el senkitől a saját bíróját, hiszen mindenki felett a Fővárosi Ítélőtábla bírája ítélkezik, csak nem a Markó utcában, hanem Debrecenben, így az eljárás jogilag rendben van.
Csak hogyha a bírák kirendelése megfelel az alkotmányos követelményeknek, miért az egyedi döntésen alapuló ügyáthelyezéssel próbálta korábban a jogalkotó és a bírósági hivatal csökkenteni a fővárosi bíróságok leterheltségét?

paragrafus 2017.12.04. 22:12:29

Ami pedig az OBH-t illeti:

1. Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág, amely tagjainak meg kell felelniük egy személy mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveknek.
2. Handó elvei és az időközben alkotmányellenessé nyivánított szabályzata nem a tisztességet és a feddhetetlenséget, hanem csak a szervilizmust erősítené. (Ez pedig különösen aggályos, hiszen Handó politikai pártatlansága finoman szólva megkérdőjelezhető.)
3. Handó Tünde politikai kiválasztott (hiszen az OBH-elnökét nem maguk a bírák választják, hanem kétharmados többséggel a parlament). A dokumentum akkor lehetett volna (elvileg) legitim, ha a bírói kar testülete fogadta volna el.
4. Az összes lényeges bírósági vezetői pozíció betöltésekor Handó személyes szimpátiái érvényesülnek. (Sok bírósági vezetői poszt épp azért betöltetlen, mert még nem sikerült rábeszélni egy-egy jó barátot, hogy pályázza meg.)
5. A bíró számára csakis a törvény értékrendje lehet mérvadó. Régen rossz, ha egy bíró arra próbál ügyelni, hogy munkája megfeleljen az adminisztratív vezető elveinek és értékeinek.
6. Valahol, valakik titkon megbeszélték a dolgokat, és látszólag a semmiből, hipp-hopp előkerült egy szabályzat. Ez a helyzet a rendszerváltás előtti időkre emlékeztet. (Az MSZMP KB vezetői egykoron kéthetenként találkoztak a legfőbb ügyésszel és a legfelsőbb bírósági elnökkel, és együtt döntöttek az elvárásokról, igazgatási elvekről, gyakran konkrét ügyekről is.)
7. Az integritási szabályzat lehetővé tette, hogy a bírák ajándékokat kapjanak. Szerintem megy egy bírónak semmilyen "fél"-től, perben érintett, részes személytől nem szabad semmilyen ajándékot elfogadnia. Semmikor sem.
8. Az integritási szabályzat eszköz volt, lett arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák, megszégyenítsék a bírákat. A bírósági vezetőket kvázi láthatatlan elkötelezettségi szálak kötik össze, és a bírák sokféle módon kiszolgáltatottak az adminisztratív vezetőiknek.
9. A szabályzat előírja: bíró nem vállalhat vezető tisztséget olyan szervezetben, amely gazdasági tevékenységet folytat. De mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy, a jogtudomány előmozdítására hivatott civil szervezet konferenciát szervez, amely természetesen pénzügyi műveletek elvégzését is megkívánja?”
10. A bírák nem oszthatják meg a véleményüket egymással. Handó ugyanis tavaly megtiltotta, hogy a bírói internetes levelezőrendszerben körlevelet küldjenek a bírák.

paragrafus 2017.12.04. 22:15:37

Handó Tünde, sajtóinformációk szerint megtiltotta, hogy a magyar bírók részt vegyenek egy olyan luxemburgi továbbképzésen, amelyet a versenyjogi visszaélések elleni küzdelem témakörében szervezett a Transparency International.
Vajon Handó Tünde egyetért-e azzal, hogy társadalmi érdek a korrupció - és ezen belül a versenyjogi visszaélések - elleni küzdelem során, hogy a magyar bírák minél felkészültebbek legyenek? Ha ez szerinte is fontos, miért nem engedi számukra a részvételt a továbbképzésen?
Vajon Handó Tünde az Orbán-kabinet helytartójaként szintén
azt az álláspontot vallja, hogy nem szeretné, ha a bírák annak a szervezetnek a képzésén vennének részt, melyet Soros György is támogat?

paragrafus 2017.12.04. 22:19:17

"Növekszik a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalom - Magyarország 20 helyet javítva az 56. helyen áll az európai rangsorban"
– ezzel címmel jelent meg Handó Tünde szombathelyi beszéde a bíróság.hu-n.
Azért érdekes a címválasztás, mert Európában csak 50 ország van, ezért elég lehangoló lenne, ha az 56 helyen állnánk ebben a rangsorban. (Bár néha tényleg ad okot a magyar igazságszolgáltatás, hogy ne bízzunk benne, de ennyire talán nem.)
A cím a szövegnek ebből a részéből jön:
"Ezt támasztja alá az Európai Bizottság a tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, színvonalát és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytábla, amely szerint a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősödött, Magyarország a korábbi felméréshez képest 20 helyet javítja az 56. helyen áll ebben a rangsorban."
A forrás, a tavaly szeptemberben megjelent Európai Bizottsági jelentés:

Amiből pedig az derül ki, hogy nem is bizalomról, hanem a befektetők által érzékelt függetlenségről van szó, nem is az EB saját kutatása ez, hanem a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) éves versenyképességi felmérése. Amiben természetesen nem Európán, hanem a világ összes országán belül elért helyezésről van szó
Azóta egyébként már rég megjelent a 2014-15-os felmérés, amiben az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából az 56. helyről újra visszacsúsztunk a 79. helyre, éppen Laosz és Irán közé, úgy, hogy a pontszám 4,04-ről visszaesett 3,61-ra.
süti beállítások módosítása