Prof. Dr. Falus András egyetemi tanár használta ezt a hasonlatot az úgynevezett őssejtbotrány 2015-ös tárgyalása idején, ezzel hangsúlyozva, hogy nem lehet embriót pénzért adni-venni, mint egy pizzát, vagy tornacipőt.

Fásy Ádám  Kép: fasyadam.hu

Két évvel ezelőtt a bíróság nyolc embert, köztük Fásy Ádámot, a „Fásy Mulató” tulajdonosát és műsorvezetőjét, Pákh Imrét, a magyar származású amerikai műgyűjtőt és üzletembert (aki Munkácsy Golgotájának tulajdonosa), valamint Seffer Istvánt, az ismert plasztikai sebészt ítélt felfüggesztett szabadságvesztésre és sokmilliós pénzbüntetésre. Az ítélet szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, esetenként több millió forintért. Fásy és Pákh a vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vettek részt.

Pákh Imre   Kép: HVG

Az így létrehozott őssejt-laboratórium különböző kórházaktól, alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításból származó szöveteket vásárolt. 2007-ben ugyan engedélyt kaptak az ÁNTSZ-től, hogy őssejtet gyűjthessenek gyógykezelés céljára, ám az engedélyt még abban az évben vissza is vonták.

Seffer István   Kép: Mix Online

Az akkori ítélet bűnösnek mondta ki a vádlottakat emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűntette miatt, ám a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette őket, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a betegeket tévedésbe ejtették volna.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a 2015-ös ítéletet annak tényállásbeli és indokolási hiányosságai miatt. A héten született ítélet a megismételt elsőfokú eljárásban. Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekményeket most is megállapította a bíróság, de – a korábbi ítélettel ellentétben - többrendbeli csalás bűntettében is bűnösnek találta a vádlottakat. A kiszabott büntetések lényegében nem változtak, valamennyien felfüggesztett szabadságvesztést és súlyos pénzbüntetést kaptak.

Ilyen típusú ügyben nincs kialakult bírói gyakorlat, tán ez az első ügy, amelyben 1998 óta, amikor ezek a bűncselekmények bekerültek a Btk.-ba, ítéletet hoztak. És ha ez így van, akkor én is találgathatok, vajon helyes döntés született-e.

Nem vagyok biztos benne, hogy a megállapított tényállás alapján (ami persze még nincs leírva, hiszen friss az ítélet) úgynevezett „halmazatban” állhat-e egymás mellett az „emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése” és az „emberi test tiltott felhasználása”.

Kép: VS.hu

A bíróság indokolása szerint ugyanis „a vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a céget, a százmilliót is meghaladó bevétel kizárólag a kezelésekből származott, vagyis a vádlottak célja csak az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak”. Ha pedig ez így van, akkor valójában nem végeztek kutatást, tehát meg sem szeghették az emberen végezhető kutatás szabályait. Marad tehát az emberi test tiltott felhasználása. A Btk. szerint „aki emberi gént, sejtet… embriót… jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban minősül ez a cselekmény, ha ezt „egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el”, még súlyosabban, ha mindezt üzletszerűen teszi – ez így együtt már 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kép: Világháló

Újabb kérdést vet fel az is, hogy a két üzletember, Fásy és Pákh, akik a tőkét adták a cég alapításához, majd a működéshez már nem adtak pénzt, vajon mennyire voltak tisztában azzal, hogy „orvosi szempontból” mi és hogyan történik. Mert ők csak akkor követhették el az „emberi test tiltott felhasználását”, ha ennek tudatában voltak.

Az őssejtek alkalmazásának megítéléséről enyhén szólva is megosztott az orvosi társadalom. Nem vagyok orvos, nem tudhatom, azoknak van-e igazuk, akik még a köldökzsinórból nyert őssejtek tárolását is marhaságnak tartják, vagy azoknak, akik hisznek ezek későbbi gyógyító célú felhasználásának lehetőségében. Így azt sem tudom, vajon tényleg elkövettek-e csalást is a vádlottak. „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”. Ha a vádlottak hittek abban, hogy – az amúgy tiltott – módszerükkel segíteni tudnak, vajon tényleg csaltak is? Nem „fér mindez bele” az emberi test tiltott felhasználásának kétszeresen is minősülő esetébe?

Kép: Laminine

Mert az bizony igaz, hogy embriót nem adunk-veszünk, mert az se nem pizza, se nem tornacipő.

(V.H.)