Ugye önök is szoktak sorozatokat nézni? Akkor azt is tudják, hogy a sorozatok úgy „fejeződnek be”, hogy a rendező szinte mindig hagy lehetőséget arra, hogy a véget nem érő történetet egyszer még újabb epizódokkal folytathassa. Nos, ezért nem merem leírni, hogy a Btk. legújabb módosításának tervezete az utolsó epizód lenne abban a sorozatban, amelyet a Fidesz gondosan kiötlött az ellene felszólalók elhallgattatása céljából.
Kép: lexi.hu
Czunyiné Bertalan Judit (az Orbán féle ízléses dicséret szerint „az egyik legférfiasabb fideszes képviselő”) nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint „aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két évig, vagy – ha fenyegetéssel valósítja meg – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Kép: 444
Mi is az a zaklatás? A célja a megfélemlítés és a magánéletbe való beavatkozás úgy, hogy az elkövető valakit rendszeresen, vagy tartósan háborgat. De vajon mit kell értsünk azon a helyen, ami nem összeegyeztethető a hivatalos személy hivatali működésével? Csak nem azt a parlamenti tiltott övezetet például, ahol az újságírók nem kérdezhetik a képviselőket? És mit jelent az az idő, amikor a hivatalos személy éppen nem hivatalos személy? Az ebédidő? Vagy amikor hazafelé megy a parlamentből? Akkor megszűnik közszereplőnek lenni? Eddig a közszereplőnek többet kellett eltűrnie, mint egy egyszerű állampolgárnak. Ehhez képest az ő „zaklatásuk” olyan szigorú büntetési tételeket tartalmaz, mint amikor valaki a házastársát, élettársát, gyerekét zaklatja.
Kép: Zárójel
De majd’ elfelejtettem, belepiszkálnak a Polgári Törvénykönyvbe is. Eddig úgy szólt a közszereplőkre vonatkozó rész, hogy amikor a közügyek vitatásának alapjogáról van szó, a közszereplő személyiségi jogainak védelmét korlátozni lehet, persze úgy, hogy azért emberi méltóságát nem lehet megsérteni. Most pedig – a nagy tudású, ám a hatalmat mindenben kiszolgáló - Trócsányi úr előadásában a következő szöveg lesz a hatályos: „ez (a személyiségi jog korlátozása) azonban nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”. Ráadásul pont úgy védik a közszereplőt, mint egy magánembert, ha úgy ítélik meg, hogy valamely közlés nem tartozik a közügyek megvitatásának körébe. És hogy ezt ki dönti el? Na vajon?
Trócsányi László Kép: Élőben
Ezek a javaslatok valóban egy sorozat részei. Egy olyan sorozaté, amelynek minden egyes darabja azért született, hogy senki ne pofázhasson bele őfelsége, Orbán Viktor döntéseibe. Mert azt már rég tudjuk, hogy ő maga egy személyben a parlament, a kormány és XIV. Lajos („az állam én vagyok”. Nem biztos, hogy Lajos tényleg ezt mondta, de ez most részletkérdés).
Kezdődött az Alaptörvény hetedik módosításával: „a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” Tessék mondani, van olyan tüntetés, amelyik nem sérti például mások otthonát? Persze nem az aggasztja a mi Vezérünket, hogy az Oktogonon lakó anyuka alvó kisbabája felsír, mert a tüntetők hangosan skandálnak (már, ha nem tiltották éppen be azt a tüntetést), hanem hogy be se tehesse senki a lábát a Cinege utcába, de még a környékére sem.
Kép: zarojel.hu
A biztonság kedvéért módosítaniuk kellett a gyülekezési törvényt is. Ne feledjük, ha mindössze két ember nyilvánosan „politizál”, az már e törvény hatálya alá tartozik (ez vicc!). De az már tényleg nem vicc, hogy visszahozták a régesrégi szabályt: a rendőrség megtilthatja a tüntetést, ha az a „közlekedés rendjének sérelmével jár”. Ez egy kicsit más, mint a mostanáig hatályos szöveg, amely szerint csak akkor lehetett megtiltani egy tüntetést, ha „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Szögezzük le, igaza van a TASZ-nak: „minden tüntetés a közlekedés rendjének sérelmével jár, illetve alkalmas mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának korlátozására”.
A hatalom szorgos hangyái összegyűjtögették mindazt az alkotmánybírósági és kúriai döntést, amelyben nem a Fidesznek adtak igazat (hiszen intellektuálisan nem nőttek fel a feladathoz), és most törvénybe foglalják, hogy mindig is nekik volt és lesz igazuk. Ezért kellett a választási törvényt is módosítani: a választó olyan borítékba teszi a szavazatát, amilyenbe csak óhajtja. Hogy ez számos visszaélésre ad alkalmat? Na és? Ez a szabály úgyis csak a biztosan Fideszre szavazókra vonatkozik.
Kép: Blikk
Nem mondhatom, hogy sorozatunk végére értünk. A rendező már biztosan újabb epizódokon töri a fejét.
