A devizahitelesek abban bíztak, hogy a júliusban elfogadott törvény alapján egykettőre csökken az adósságuk, a havi törlesztő részletük és a Fidesz jóvoltából pillanatok alatt kikerülnek abból az adósság-spirálból, amelybe – ugyancsak a Fidesz, no meg a gazdasági válság miatt – kerültek.
[caption id="attachment_4591" align="aligncenter" width="300"]
Deviza kártyavár[/caption]
A helyzet azonban egyre átláthatatlanabb, az idő „lassan elszivárog”, és még messze az alagút vége.
A törvény kimondta, hogy tisztességtelen a bankok által alkalmazott árfolyamrés. Ez a deviza vételi- és eladási ára közötti különbség. Ezt azért is fontos tisztázni, mert például az Arany Liliom Közhasznú Alapítvány szerint „sok eljáró bíró a mai napig nem tudja, mi a különbség az árfolyamváltozás és az árfolyamrés között.” Én azért őszintén remélem, hogy túloznak. Ugyanők írják:„Elkeserítő az adósok által indított devizahiteles perek felfüggesztése.”
A perek felfüggesztése azonban szükségszerű. A hatályos törvény alapján ugyanis a bíróság, de ami még fontosabb, a bankok sem tudják, hogy mit kezdjenek a „tisztességtelennek” deklarált szerződésekkel. Hogyan számítsák ki, hogy az árfolyamrés alkalmazása milyen összeggel rövidítette meg az egyes devizahiteleseket. A mostani szabályok alapján 10 évre visszamenőleg kell kiszámítaniuk az általuk alkalmazott árfolyamrés és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos árfolyama közötti különbözetet. Minden egyes szerződésnél! Ebből természetszerűen következik, hogy a folyamatban lévő perekben a bíró nem tud – nem tudhat – dönteni. Meg kell várnia, hogy a törvény miatt felfüggesztett perekben hogyan alakulnak majd az elszámolások.
Az MNB a héten közzé tett egy módszertani iránymutatást. Ezt figyelembe véve kell a bankoknak 60 napon belül kidolgozniuk és az MNB-nek megküldeniük a saját számítási módszerüket. Majd további 30 napjuk van arra, hogy minden egyes szerződésnél ténylegesen elvégezzék az átszámítást.
Csak nehogy azt higgye most bárki, hogy októberben hipp-hopp pénz áll a házhoz! Erről ugyanis szó sincs. A túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell értelmezni. Magyarul, azzal az összeggel, ami különbözetként a devizaadósnak jár, felvett hitelének tőke-összegét csökkentik.
[caption id="attachment_4593" align="aligncenter" width="300"]
Kép: wineslob.org[/caption]
A törvény megjelenése után az Országos Bírósági Hivatal (OBH) saját vállát veregetve meghirdette, hogy a törvénykezési szünet ideje alatt akár szabadságukról is visszahívják a bírákat, mert annyi új, a bankok által indított perre számítanak. Mintegy 400-ra. Ez a nagy felbuzdulás már akkor is kicsit gyanús volt, hiszen a bankoknak július 26-ától számítva 30 nap áll rendelkezésükre a perindításhoz. Akkorra pedig lassan amúgy is vége a törvénykezési szünetnek. De ami ennél is szebb: eddig egyetlen bank keresete sem érkezett meg a bírósághoz, és mindössze az OTP jelentette be, hogy majd pert indít az állam ellen. A perek kötelező felfüggesztése pedig igazán nem igényel túlzottan nagy szellemi kapacitást.
[caption id="attachment_4597" align="alignleft" width="229"]
Fotó: portfolio.hu[/caption]
Az MNB alelnöke szerint a bankoknak mintegy 900 milliárdjukba fog kerülni ez a móka. Tekintsünk el most attól az alapigazságtól, hogy ha megrendül a bankrendszer, leül a gazdaság is. Koncentráljunk kizárólag a devizahitelesekre! Attól tartok, hogy a kilátástalan helyzetbe került devizahitelesek sorsa ettől a bűvészmutatványtól nem fog alapvetően megváltozni.
[caption id="attachment_4595" align="aligncenter" width="300"]
Kép: tulli.hu[/caption]
