JogÁsz

Négy év. Sok vagy kevés?

2015. július 20. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Négy év. Sok vagy kevés?

Oskar Gröninget, talán az utolsó életben lévő volt auschwitzi SS őrt 4 évi börtönre ítélte a Lüneburgi Tartományi Bíróság.

Gröning a tárgyaláson Kép: zeit.de

Franz Kompisch, a bírói tanács elnöke hirdette ki az ítéletet: a vádlott bűnös abban, hogy közreműködött háromszázezer ember meggyilkolásában.

A bíró is feltette a sokakban megfogalmazott kérdést: vajon hogyan lehet igazságot szolgáltatni az áldozatoknak, a 94 éves vádlottnak, a sajtónak, az ügyészségnek. Mindezeket együttesen mérlegelve hozta meg a bíróság az ítéletét.

Franz Kompisch a tanács elnöke Kép: bild.de

1944-ben 57 nap alatt négyszázharmincezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba és közülük háromszázezret azonnal a gázba küldtek.

Erről az ítéletről beszélgettünk ma reggel Rónai Egonnal az ATV Start plusz című műsorában.

Nézzétek meg!

.

ATV Auschwitz Rónai Egon SS dr. Sándor Zsuzsa Gröning magyar akció Kompisch Start plusz

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr927642708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szeretném látni az összes kommentet! (225)
Az utolsó 100 komment:

Tudományos libsizmus 2015.07.21. 21:34:43

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: @conchita:
Szar lehet, hogy neked mindenről a "nácik" jutnak az eszedbe.

Blogger Géza 2015.07.21. 21:35:11

@Mr. Neutron: Coventry a brit repülőgépipar egyik fontos központja volt, stratégiailag abszolút érthető volt a bombázása. A kor technikája pedig nem tette lehetővé, hogy célzottan csak a gyárat le tudják bombázni, ez illúzió volt, sokszor még a várost sem találták el a bombák, nem egy darab épületet. Ha itt a háborús bűnösség felvetődik, az csak a brit hadvezetést terhelheti, mert kódfeltörés miatt előre tudták, hogy a németek oda fognak jönni, de nem tettek semmit a civil lakosság megmentése érdekében.

Éhező emberek Leningrádban??? Viccelsz? Mióta szokta az ellenség ostromlott városát a ostromló ellátni élelemmel? Az nyilván az ostromlott feladata, és ha nem megy, a logikus lépés a város feladása. Nem a lovagkorban éltünk már akkor sem... Itt megint a csak szovjet hadvezetés ítélte éhhalálra az embereket azáltal, hogy nem kötött kompromisszumot.

I_Isti 2015.07.21. 21:36:59

@különvélemény2: Hány évet kapott bármelyik palesztin terrorista, amelyik az elmúlt években a több mint 12 ezer darab rakéta valamelyikét, vagy többet lőtt ki csak és kizárólag izraeli civil célpontokra?

Blogger Géza 2015.07.21. 21:37:15

@különvélemény2: Jaj, a legyőzötteknek, ugye... Ha az arabok megszállnák Izraelt (felszabadítanák egész Palesztinát, nézőpont kérdése, ugye), akkor jöhetnének ezek a perek is...

I_Isti 2015.07.21. 21:38:28

@Blogger Géza: Mert az sokkal jobb lett volna, ha a város lakói nem éhen halnak a városban, hanem a német koncentrációs táborok valamelyikében halnak meg éhen...

I_Isti 2015.07.21. 21:41:03

@Blogger Géza: Az embernek van lelkiismerete. A politikusok által üzemeltetett agymosoda természetesen segíthet kiiktatni ezt a lelkiismeretet, de a felelősség a végső soron az emberé.

különvélemény2 2015.07.21. 21:41:47

www.hrw.org/news/2015/02/04/dispatches-more-cluster-munition-use-ukraine

"Evidence indicates that Ukrainian government forces fired cluster munitions at Luhansk city in eastern Ukraine last week, killing two civilians and injuring two more. These weapons are banned by 116 countries because of the danger they pose to civilians."

Na ennyit a hiteles tájékoztatásról, meg az egyetemes bűnökről, valahogy senki sem perelte be az aktuális ukrán vezetőket a 116 országban betiltott fegyverek használatáért.

De a lényeg, hogy egy 11111111 éves náci bűnös mennyit kap, mert persze ez határozza meg a mai demokráciát az idióta bólogatójánosok szemében.

A lényeg nem az bűnökben keresendő. A lényeg a zsidóság napirenden tartása mindenáron, ezért milliókat fizetnek...

különvélemény2 2015.07.21. 21:44:17

@I_Isti:
Köszönöm, hogy egyenlőségjelet raktál a palesztin terrorista és az izraeli katona közé.

Blogger Géza 2015.07.21. 21:44:31

@I_Isti: Inkább golyót szoktak kapni fejükbe, vagy bombát a házukra. Kicsit komolyabb büntetés... Ha adsz az arab gerilláknak pontosabb rakétát, hidd el, szívesen lőnének katonai célpontokra is, csak épp elég kezdetlegesek a fegyvereik és messzire csak nagy területű célpont (értsd: város) ellen érdemes bevetni őket. Ezzel együtt azért néha sikerül katonait is kilőni lásd:

"Meghalt két izraeli katona a Hezbollah libanoni síita szervezet szerda déli támadásában, amikor páncéltörő rakétát lőttek a határ túloldalán járőröző egyik izraeli katonai konvojra - közölte az izraeli tízes tévécsatorna szerda délután."

Blogger Géza 2015.07.21. 21:53:05

@I_Isti: Jaj, ne gyerekeskedj. Pl. a megszállt Harkov lakói sem végezték koncentrációs táborban.Valójában a megszállt területek lakóinak többségét (jól felfogott érdekből) hagyták hogy folytassák a mezőgazdasági és ipari termelést, bár a hadiipari munkaerőhiány miatt sokakat áttelepítettek. Azt tudod, hogy már az első táborban, Dachauban is fegyvergyár működött? Auschwitz mellett pedig az IG Farben épített hatalmas gyárat.

Blogger Géza 2015.07.21. 21:58:26

@I_Isti: Emberek milliói (frontkatonák, bombázópilóták, atombombafejlesztők, stratégiai bombázást erőltető tisztek, stb.) öltek ebben a háborúban milliókat és nem vonták őket felelősségre. Ellenben egy őr/könyvelő lenne a egyik fő bűnös, akit így 60 év után le kell csukni? Nem aránytalan ez? Kérhette volna áthelyezését a frontra, ahol aztán tényleg ölt volna. S helyette meg más őriz/könyvel. Mit ért volna el? Miért jobb fegyverrel a kézben harcolni mint a hátországban tenni, ami ki van adva parancsba?

I_Isti 2015.07.21. 22:00:50

@különvélemény2: Ja, egyébként ez a hrw küzd a melegjogokért is, azért például hogy a melegek is "házasodhassanak". Ebben is egyetértesz velük?

I_Isti 2015.07.21. 22:05:36

@Blogger Géza: Még egyszer: az ember vagy ember marad, vagy átalakul szörnnyé. Vannak idők, amikor sokan alakulnak át emberből szörnyeteggé, és ebben a politikai agymosásnak nagy szerepe van.

különvélemény2 2015.07.21. 22:07:07

@I_Isti:
Ja, ha ez a vágyuk...
Egyrészről valami elavult bigott kdnp-s faxság a házasság, de azért az összes meleg erre vágyik állítólag, kicsit ambivalens a dolog.
Nettó baromság az egész, ezt is az amcsik találták fel, hogy úgy tűnjön, van különbség a republikánusok és a demokraták között.

Van rá 1 millám, hogy a magyarok 80%-a nagy ívben szarik a dologra, ha fel tudsz mutatni egy hiteles közvélemény kutatást.

Blogger Géza 2015.07.21. 22:12:07

@I_Isti: Hm, aki könyvelgeti a meghalt táborlakók cuccait, az már szörny? Amúgy a háború kb arról szól, hogy minden érintett szörnnyé változik és az ellenség megsemmisítése a célja. Lehet itt finomkodni, de mégiscsak erről van szó.

zobod 2015.07.21. 22:12:38

@I_Isti: Akkor úgy pontosítok, hogyha az öregember lágerőr volt, akkor szarjon sünt és pusztuljon csak a börtönben, hetven évvel tovább élt, mint az áldozatai.

Ha viszont egyszerű hivatalnok volt, akinek az volt a munkája hogy emberi életek elvételének erőforrás-felhasználását számolta el, mint manapság egy abortusz költségeket elkönyvelő OEP alkalmazott, akkor nehéz kérdés... leginkább az tanulság, ha van egyáltalán, hogy a háborús uszítóknak, ilyen-olyan izmusok hitszónokainak nem szabad teret adni, az emberi pszichével és a vélt elvhűségünkkel meg nagyon kell vigyázni ... lásd stanfordi börtönkísérelt, belőled is lehet őr hiába gondolod, hogy belőled aztán nem.

I_Isti 2015.07.21. 22:22:22

@Blogger Géza: Naja, de aztán vagy rájön - legalább utólag, mint mondjuk E. B. Sledge, hogy szörnnyé változott, vagy úgy marad...
bookline.hu/product/home.action?_v=Eugene_B_Sledge_Pokol_a_Csendes_oceanon_A_hos_alakulat&id=95551&type=22

Blogger Géza 2015.07.21. 22:22:58

@Dr. Sándor Zsuzsa: Talán azért, mert Magyarország volt akkor (1939 és 1944 között) a zsidóság egyik menedéke, Budapest pedig világ egyik legnagyobb zsidó városa. A dánoknál meg alig élt zsidó (az is gyorsan átmenekült Svédországba), ki a fenét jelentettek volna fel. No meg Dániában vörös terror sem volt, amelynek emléke akkor még elég élénken élt..

Magyarország: 800 ezer zsidó, Dánia: 8 ezer zsidó.

@Kampfer: @Etniez:

Amúgy érdekes adalékok a dán ügyhöz:

"a Dániában állomásozó Wehrmacht erők parancsnoka ellenezte az akciót, és nem engedte, hogy katonái részt vegyenek benne, a dán zsidók vezetőit német diplomaták és magas rangú dán hivatalnokok egyaránt tájékoztatták a nácik terveiről.

A tengeri mentési akciót segítette a német haditengerészet is, amely egyszerűen úgy tett, mintha nem venné észre a megélénkült vízi forgalmat. Három hét alatt 7200 dán zsidó érte el a megmenekülést jelentő svéd partokat

A dán kormány folyamatosan érdeklődött a deportált dán zsidók helyzete felől, 1944 nyarán a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjával együtt dán küldöttség ellenőrizte a theresienstadti viszonyokat. Eichmann gondosan előkészítette a propaganda szempontjából fontos látogatást: a munkaképteleneket Auschwitzba vitette, a gettó házait kifestették, az utcákat kitakarították, a fejadagokat megnövelték, nagy sietséggel mozit, kávézót nyitottak. A vizit a nácik szempontjából sikeres volt, a nemzetközi küldöttség elégedett volt a látottakkal. A dán zsidókat távozásuk után sem merték bántani. A holokauszt során 60 dán zsidó halt meg "

www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=13_5_1&type=content

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.21. 22:23:55

@zobod:

"lásd stanfordi börtönkísérelt, belőled is lehet őr hiába gondolod, hogy belőled aztán nem."

Vagy érdemes elolvasni Jerzy Andrzejewski Hamu és gyémánt című regényét. Nem a filmet kell megnézni, mert abból épp kimaradt ez a rész.

Hangyász és bogarász 2015.07.21. 22:38:53

"Négy év. Sok vagy kevés?"
Olvasd el a hozzászólásokat és rájössz!
Az emberek nagy részének már p*csamód elege van belőletek.

zobod 2015.07.21. 22:41:03

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ne értsél félre, fogalmam nincsen, kiféle-miféle ez az ember. A bírónak biztos több elképzelése volt a szerepéről, és úgy ítélte meg, hogy aktív részes volt százezrek halálában, máskülönben nem adott volna neki négy évet, hanem felmenti. Ezt nem lehet vitatni.

Az abortuszos hasonlatom erős, nyilván nem lehet egy lapon említeni a két dolgot, inkább arra céloztam, ha nem is túl sikeresen, hogy az emberek sok mindent megtesznek, ha a személyes biztonságukat megvehetik vele. Lehet, hogy annak idején így kerülte el a frontszolgálatot. Ettől még persze bűnös, nem bagatellizálni akarom, a hírek szerint alapos munkát végzett a bíróság. Ami újszerű a korábbi perekhez képest, hogy egy adminisztratív dolgozót ítéltek el (már ha nem őr volt, mert ha őr volt, vagy alapos a gyanú hogy nem csak könyvelt, hanem közvetlenebb módon vett részt a tábor működtetésében, akkor egyből érthető a négy év)

conchita 2015.07.21. 22:50:28

@Tudományos libsizmus: Szar neked hogy mindenről a libsik jutnak eszedbe.

conchita 2015.07.21. 22:52:08

@Kampfer: Tehát még büszke is vagy rájuk. Te vagy olyan egyszerű, hogy a százasszög hozzád képest űrrepülő.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.21. 22:52:24

@zobod:

"A bírónak biztos több elképzelése volt a szerepéről"

Ez biztos, csak hát nem zárható ki, hogy a bíróra politikai nyomás nehezedett.

Én is egyetértek veled abban, hogy ha őr volt, akkor jogos a 4 év.

A gusztustalan ebben az egészben szerintem az, hogy Gröning eleve úgy került a náciüldözők "látókörébe", hogy cáfolta a holokauszttagadókat, mondván: ő is jelen volt, tanúja volt a holokausztnak. Erre föl a hálás Vízentálék jól perbe fogták.

Irodistaként/könyvelőként semmi szerepe nem volt a gyilkosságokban. Láthatóan ennek ellenére bántotta a lelkiismeret, ez épp elég bűnhődés volt neki az el sem követett bűneiért.

Ismétlem, ha őr volt vagy más módon aktívan részt vett a gyilkosságokban, akkor egy szót sem szóltam.

conchita 2015.07.21. 22:53:21

@Blogger Géza: Géza bácsi! Kezdesz radikalizálódni. Eddig nem nácultál, csak gazdasági hazugságokat terjesztettél. Habony úr újabb direktívát adott ki?

conchita 2015.07.21. 22:56:00

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Így van. Hiszen egy könyvelő ott szokott állni a rámpán és végignézi ahogy csecsemőket csapnak a falhoz. Ilyen az irodai munka.

conchita 2015.07.21. 22:59:22

@Blogger Géza: Egy adalék.

"Nyilasterror Budapesten 1944-1945
Budapest, Thököly út 80: nyilas ház, 1944 október-1945 január

A zuglói nyilascsoport a Thököly út 80. szám alatti pártházban és más XIV. kerületi helyszíneken 200-300 embert (nagyrészt zsidókat) gyilkol meg 1944 októbere és 1945 januárja között.

1944-1945 fordulóján a Thököly út 80. volt a Kröszl Vilmos vezette nyilas csoport székháza. Egyik helyettese, Bükkös György 1966-ban azt vallotta, hogy a zuglói nyilasok 1944. október 15. és 1945. január 11. között 1000-1200 emberrel végeztek. Bizonyíthatóan azonban "mindössze" 200-300 gyilkosság száradt a lelkükön. A Kröszl-csoport tagjai (többek között Bükkös, Németh Lajos, Hollai József, Szőke Antal) a máshol működő nyilas egységekhez hasonló bestiális kegyetlenséggel kínozták és gyilkolták meg áldozataikat. Az elfogott zsidókat kirabolták, levetkőztették, gumicsövekkel, vasrudakkal verték, cigarettával égették. A nőket gyakran megerőszakolták. Egy alkalommal a pártház pincéjében nyolc nőt és tizenkét férfit arra kényszerítettek, hogy közösüljenek előttük, majd agyonlőtték az áldozatokat. Előfordult, hogy gyerekeket hajítottak ki az ablakon vagy fojtottak vízzel telt dézsába. Máskor kidöfték az egyik fogoly szemét. A november 14-i "pártházavató ünnepség" során az uszító beszédektől felhergelt, részeg nyilasok kéttucatnyi embert megkínoztak, majd Rákos patak partján, illetve az Öv utca és a Csömöri út sarkán agyonlőttek. Karácsonykor "hűségpróbát" tartották, amely 30 fogoly kötelező megveréséből, megerőszakolásából és agyonlövéséből állt. Máskor a sínekre fektették a zsidókat és utasították a 67-es villamos vezetőjét, hogy hajtson át rajtuk, ő azonban megtagadta a tébolyult parancs végrehajtását. Erre az elfogottakat a pártház pincéjébe zárták, majd megkínozták és megölték őket.

A háború után a zuglói nyilas csoport kilenc tagját elfogták, és 1949-ben kivégezték. Kröszl, Bükkös és a tettesek nagy része azonban elkerülte a felelősségre vonást. Másfél évtized múlva, 1965-ben a Duna-parton sétáló Kröszlt egy volt áldozata felismerte. Az egykori parancsnokot és 18 társát 1967-ben bíróság elé állították. Hármukat (köztük Kröszl Vilmost is) kivégezték, a többiek súlyos börtönbüntetést kaptak.

Források: Sólyom-Szabó 1967; Soós 2003."

tábormegsemmisítő 2015.07.21. 22:59:34

@I_Isti:
Na ne komolytalankodjunk már

Oskar Gröning ellen milyen anyagot állított össze a német ügyészség szerinted? Segítek: semmilyen konkrét, személyre szóló terhelő anyaguk nem volt, csak a vádlott saját vallomása. Ez pedig - tudjuk a koncepciós perek óta - nem lehetne elegendő a vádlott elítéléséhez

A fickót gyakorlatilag rituálisan beáldozták a bosszúra szomjazó közösségnek. Az ítélet indokolása is azt hangsúlyozza, hogy itt egy áldozatoknak szóló elégtételről van szó. Még azt is hozzátenném, hogy Gröning már annak idején belátta hogy helytelen dolgok történnek Auschwitzban, és igyekezett még azon az áron is elszakadni onnan, hogy frontszolgálatra vezénylik a kényelmes könyvelői pozíciójából. Magyarán a vétkes erkölcsi felfogásának a megváltoztatása sem tette szükségessé az elítélését

És ezzel szemben Biszku Béla? Semmit meg nem bánt, semmit nem csinált volna másként, ezt nyíltan vállalja. Ha Gröning könyvelőként felelős Auschwitz összes áldozatáért, akkor a karhatalmat belügyminiszterként és pártfőemberként irányító és Biszkunál miért nem áll meg a személyes felelősség ezok haláláért, akiket az ő szorgalmazására hurcoltak el, börtönöztek be és ítéltek adott esetben halálra?

Nyilvánvaló kettős mérce, és ez a strasbourgi indokolásból is kiderül. Szőrszálat hasogatni persze lehet, de ez a lényegen nem változtat

conchita 2015.07.21. 23:00:46

Duna-part: kivégzőhelyek,

1944 októbere és 1945 januárja között nyilas fegyveresek több ezer zsidót lőttek a Dunába a folyam pesti és budai oldalán.

"Akkor a Duna nem a kék Duna volt, nem barna: vörös Duna volt, a zsidók vérétől" emlékezett a nyilas terror napjaira egy túlélő négy évtized elteltével. A folyóparti kivégzések követelték a legtöbb zsidó áldozatot a fővárosban 1944-45 telén. A rakpart kövei a Szálasi-rémuralom idején elkövetett népirtás ikonikus helyszínévé váltak.

Az első áldozatokat már az október 15-i nyilas hatalomátvételt követő órákban-napokban a Dunába lőtték: egyes források szerint Óbudán összefogdosott munkaszolgálatosokat végeztek ki a Margit hídon. Fenyő Miksa október 17-én feljegyezte a naplójába, hogy "egy rendőr beszéli, hogy tegnap este hétszázat a Dunába géppuskáztak." Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa október 18-án a következőt jelentette a genfi központnak: "15-16 éves nyilaskeresztesek zsidó csoportokat a Duna-partra tereltek, ott megkötöztek s a folyóba lökték őket". Miután néhány nap elteltével a nyilas vezérkar megálljt parancsolt fegyveres milíciáinak, átmenetileg a folyóparti kivégzések is szüneteltek.

A terror újult erővel lángolt fel november második felében. A mentők eseménynaplójában november 23-én szerepel az első Dunába lőtt áldozat. Ettől fogva január közepéig mindennaposak voltak a tömeggyilkosságok. A nyilas pártházakban megkínzott és kifosztott, a védett épületekben vagy az utcákon összeszedett zsidók százait hajtották a folyópartra. Itt levetkőztették és gyakran bántalmazták őket. Egy fiatal lány 1945-ben elmondta, hogy miután a Teréz körúti nyilasházban megverték és barátnőjét megerőszakolták, lehurcolták őket a Lánchíd pesti hídfőjéhez. "Itt egy kis bódéba vezettek minket, ahol meztelenre vetkőztettek. Itt ismét erőszakoskodtak velünk. Én fölhasználtam ezt a zűrzavart, kiosontam a bódéból és beugrottam a Dunába". Bár a fegyveresek lőttek utána, a fiatal lány végül megmenekült. A legtöbben azonban nem voltak ilyen szerencsések. A nyilasok a meztelen áldozatokat a rakpart szélére állították és egy vagy több géppisztolysorozattal a jeges folyóba lőtték őket. Vagy ahogy maguk között cinikus röhögéssel gyakran megjegyezték: "Horthy-tutajokat" küldtek a Dunába, a "vándorgettóba".

Volt, hogy két-három zsidót összekötöztek, és csak egyiküket lőtték tarkón, hogy az élettelen test lehúzza a hozzá drótozottakat is. A parton álló fegyveresek a víz alól felbukkanó, még mozgó emberekre is tüzeltek. Ezekben a hetekben a mentők tucatjával láttak el a folyóból utolsó erejükkel kimászott, sebesült, az átélt sokktól öntudatlan vagy megzavarodott zsidókat. Életüket általában saját lélekjelenlétüknek vagy a fegyverkezelésben járatlan nyilasok ügyetlenségének köszönhették. A legtöbb kivégzésre a Lánchíd környéki partszakaszokon került sor, de Pesten a Külső Váci úttól a Belgrád rakpartig, Budán pedig a Nagyszombat utcától a Szilágyi Dezső térig sok helyen zajlott a tömeggyilkosság.

Források: Tabajdi 2004; Lévai 1948a, 300. és 357. o; Vihar 1945, 180-181. o; Frojimovics-Komoróczy-Pusztai-Strbik 1995, 556-557. o; Fenyő 1946, 422. o.; Ben-Tov 1992, 165. o.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.21. 23:01:31

@conchita:

Ugye megvan, hogy pontosan ezért kérte az áthelyezését?

conchita 2015.07.21. 23:01:53

Bécsi út 134-136: óbudai téglagyár, gyűjtőtábor, 1944 november-december

Az óbudai téglagyár a budapesti zsidók 1944. november-decemberi deportálásának egyik logisztikai központjaként működik. A téli hetekben sok ezer embert tartanak itt fogva embertelen körülmények között. A halálos áldozatok száma több tucatnyira rúghat.

Az 1944. tavasz-nyári deportálások során a magyar hatóságok a gyűjtőtáborokat gyakran téglagyárakban állították fel. Ezek teljesen alkalmatlanok voltak több ezer ember normális elhelyezésére. Sokszor nem jutott elég víz, élelem. A zsidók a szabad ég alatt vagy az oldalfal nélküli, hodályszerű téglaszárítók mocskos padlózatán feküdtek, dolgukat sebtében megásott gödrökbe végezték. A döntéshozókat ez természetesen hidegen hagyta, őket a logisztikai szempontok érdekelték: a téglagyárak nagy kiterjedésű, eleve körülkerített és jól őrizhető területek voltak, ahova ipari sínpárok vezettek, megkönnyítve a zsidók elszállítását. Nem véletlen, hogy az 1944. november elején Budapestről indult deportálások egyik kiinduló állomása az Óbudán lévő Nagybátony-Újlaki Téglagyár lett. A csillagos házakban összeszedett zsidók és a deportálásra kijelölt munkaszolgálatosok egy részét itt koncentrálták, mielőtt gyalog vagy (a Józsefvárosi Pályaudvarról) vonattal nyugatra hurcolták őket. Az őrséget nyilas fegyveresek és rendőrök adták, az utóbbiak parancsnoka Szentandrás(s)y András volt.

A zsidók két-három napot töltöttek itt a novemberi hidegben a szabad ég alatt vagy a téglaszárítókban. Élelmiszerellátás egyáltalán nem volt. A nyilasok kifosztották és összeverték áldozataikat. Meisel Lajosnét több ezer társával együtt november 10. körül hurcolták a téglagyárba: "Össze voltunk préselve, ülni lehetett csak, azt is összekuporodva. Kint az eső vigasztalanul esett, és a téglagyárba végeláthatatlan sorokba újabb és újabb csoportok érkeztek. Középen egy keskeny utat hagyunk, ott sétáltak fel és alá a nyilasok, akinél lámpást láttak az elvették, és kiabáltak, a levegőbe lövöldöztek. Aki a WC-re akart menni, annak az ajtónál kellett felsorakozni, és onnan aztán százas csoportokban kivezették az embereket az udvarra, ahol mindenki előtt, a durván nevető és megjegyzéseket tevő nyilasok előtt kellett a szükségleteket elvégezni. Amikor aztán újra bejöttek az emberek, a szörnyű sötétségben és kavargásban nem találták meg helyüket." Több embert agyonlőttek. A tömeg nyomásának engedelmeskedve egy válaszfal ledőlt és agyonütött néhány foglyot. Nem csoda, hogy sokan összeroppantak és öngyilkosságot követtek el: felakasztották magukat vagy ciánt nyeltek. A nyilasok nem hagyták, hogy a mentők elvigyék a mérgezéses áldozatokat, akik habzó szájjal, elkékülve lehelték ki a lelküket a többiek szeme láttára.

A semleges diplomaták és a Nemzetközi Vöröskereszt megpróbáltak minél több embert kihozni a téglagyárból. A nyilasok hajlandóak voltak egyes csoportokat elengedni. Ragaszkodtak ugyanakkor ahhoz, hogy a diplomaták személyesen ellenőrizzék a védlevelek valódiságát, mert nagy mennyiségű hamis dokumentum volt forgalomban. Carl Lutz alkonzul saját bevallása szerint tudta, hogy "egy ilyen igazolvány el nem ismerése egyet jelent tulajdonosa halálával". Mégis kénytelen volt kimenni a téglagyárba. "Ötezer szerencsétlen ember állt előttünk sorban és rendben, fázva, vacogva, éhezve, nyomorúságos batyukkal, nyújtogatták felénk a menlevelüket. Sosem felejtem el ezeket a rettegő tekinteteket. A rendőrségnek újra és újra be kellett avatkozni, mert az emberek, miközben kérésüket előadták, szinte leszaggatták rólunk a ruhát [] az embereket korbáccsal verték, akik aztán vérző arccal a földön hevertek." Később már lazult a nyilasok figyelme: november végén Ujváry Sándor, a Vöröskereszt munkatársa egy hamisított paranccsal (és Szentandrássy segítségével) számos zsidót kihozott a táborból.

Az óbudai téglagyárban fogva tartott zsidók összlétszáma valószínűleg a tízezres nagyságrendet is eléri, a halálos áldozatok száma több tucatra is rúghat.

Források: Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 2055, 2345, 3376, 136, 1954, 1649; Lévai 1946b, 192-193. o.; Braham 1997, 920-921. o.; Szita 1994, 74. o.; Tschuy 2002, 213. o.

paraszthajszal 2015.07.21. 23:02:11

@zobod: @Kovacs Nocraft Jozsefne: irodistának azért nem irodista volt.

A feladata többek között az volt, hogy a zsidók hátrahagyott cuccait (amiket ugye a "zuhanyzáshoz", "tetvmentesítéshez" nem vittek magukkal) átnézze, szortírozza, az értékeket elkülönítse.

Amiért elítélték az a tömeggyilkosságban való bűnsegédként való segédkezés. Tudniillik a következő "járat" beérkeztéig az előzőleg gázosított zsidók ruháit, tárgyait el kellett rakni az útból. Ennek célja részben az volt, hogy a zsidók ne fogjanak gyanút, hogy nem tisztálkodni viszik őket, hanem meghalni, ne törjön ki pánik, könnyebb legyen őket beterelni a gázkamrákba.

Ezzel valósította meg a tényállást (segédkezést) is, mivel így kevesebb őr elég volt ahhoz, hogy a zsidókat meg tudják gyilkolni.

conchita 2015.07.21. 23:02:28

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Amúgy megvan hogy ez nem irodai munka?

conchita 2015.07.21. 23:03:17

Munkácsy Mihály utca 5-7: zsidó árvaház, 1944. december 24.

1944. december 24-én egy nyilas alakulat megtámadja a Munkácsy Mihály utca 5-7. sz. alatti zsidó árvaházat. Öt bennlakót kivégeznek, a többieket a nagy gettóba hurcolják.

1944. december 24-én délelőtt 10:30 körül egy 15-20 főből álló nyilas alakulat jelent meg a Munkácsy Mihály utca 5-7 szám alatti zsidó árvaházban. A gyermekeket, gondozóikat és az intézetben lévő betegeket az udvarra parancsolták. Itt kifosztották őket, majd néhány nyilas átkutatta az épületet, ahol rátaláltak egy három és egy másfél éves gyermekre, egy harminc év körüli gondozóra és két idős ápoltra. Mind az ötüket helyben kivégezték. Ezután az udvaron felsorakozott csoportot útnak indították. Egy 15 éves sánta fiú nem tudott lépést tartani a menettel, őt agyonlőtték.

A közeli Benczúr utcában a Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetése alatt álló XIII/1. kisegítő karhatalmi század egy alakulata állomásozott. Ez a KISKA-század a gyér antináci fegyveres ellenállás egyik központja volt, tagjai több német- és nyilasellenes akciót hajtottak végre. Az árvaházat ért támadás hírére a helyszínre siettek, de nem tudták megakadályozni a zsidók elhurcolását. Röviddel a menet elindulása után megjelent Hans Weyermann, a Nemzetközi Vöröskereszt egyik vezetője és Kiss István, a szervezett alkalmazottja is. Kiss visszaemlékezése szerint "borzalmas látvány tárult szemünk elé. Az egyik fotelben pl. két gyermek ült összeölelkezve még a halálban is. Rátaláltunk egy befalazott szobára, mely mindenféle bútorral el volt torlaszolva. A bemenekülő embereket sikerült a támadás után sértetlenül kiszabadítani." Kiss nem tudhatta, hogy a kivégzett gyermekek nem egymást tartották, a valóság még ennél is kegyetlenebb volt. Miután a nyilasok megölték a három éves Lőhr Endre Tibort, agyonlőtték a másfél éves Vámos Ivánt is, és a vérző fiúcskát a kis Endre holttestéhez vágták.

Az árvaházból elhurcolt gyerekeket előbb a Radetzky laktanyába (Bem tér 3.), majd a nagy gettóba vitték. A Zsidó Tanács a Kazinczy utca 10. számú házban szállásolta el őket. Innen a kisegítő karhatalmisták és Vöröskereszt képviselői hamisított dokumentumokkal legtöbbjüket visszavitték a gyermekotthonba.

Források: A Náci és Nyilas Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság jegyzőkönyve. Dátum nélkül. és Tarián Oszkár tanúvallomása a Bizottság előtt. 1945. február 24. Magyar Országos Levéltár, I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 3622, 3640; Lévai 1948b, 177-178. o. Gazsi 1972, 202-206. o., Roboz 1983-84.

Blogger Géza 2015.07.21. 23:03:33

@conchita: Fáj az igazság? Sebaj... :)

conchita 2015.07.21. 23:04:19

Vilma királynő útja 25-27: zsidó gyermekotthon, 1944. december 24.

1944. december 24-én egy nyilas csoport elhurcolja a Vilma királynő útja 25-27 szám alatti zsidó gyermekotthon lakóit és nevelőit. Hat gyermeket és egy tanítót a Dunába lőnek, közülük ketten túlélik a kivégzést. A többiek visszakerülnek az intézetbe.

A Munkácsy Mihály utcai árvaházat ért támadással egy időben, december 24-én délelőtt a Vilma királynő útja (ma Városligeti fasor) 25-27 számú alatti zsidó gyermekotthonban is razziáztak a nyilasok. Az itt összefogdosott gyerekeket is a Radetzky laktanyába hajtották, ahol azt a parancsot kapták, hogy a nagy gettó központjába, a Síp utcába szállítsák a foglyokat. Ők azonban félreértették az utasítást, és a Szív utcába hurcolták a zsidókat. Itt házról házra jártak, míg végül a 33. és 46. számú épületekben elhelyezték a gyerekeket.

A 33-ba zsúfolt kicsiket a Vöröskereszt képviselőinek sikerült visszavinni a Vilma királynő útjára. A 46-os épületbe került árvák sorsa viszont tragikusabban alakult. Másnap, december 25-én Szakács Imre (más forrásokban Vince) házfelügyelő bement az Andrássy út 60-ban lévő nyilas pártközpontba és azt állítva, hogy a gyerekek szökni akartak, feljelentette őket. Hamarosan fegyveresek érkeztek a Szív utcába. Miután lelőttek egy kilenc éves kislányt és egy kiskamasz fiút, a többieket a Duna-partra kísérték. Az úton egy légiriadó szétugrasztotta a nyilasokat. A zűrvarban 30 gyermek elfutott. A többieket levitték a Dunához, ahol négyüket (három növendéket és egy tanítót) a folyóba lőtték. Az egyik diák, Révész Gábor túlélte a kivégzést és a partra úszott. A megfogyatkozott csoportot végül visszakísérték a Vilma királynő útra. Egyes források szerint a Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetésével embermentő tevékenységet folytató kisegítő karhatalom (KISKA) emberei bírták a nyilasokat jobb belátásra, mások szerint a fegyveresek maguk döntöttek így, volt pedig, aki Wallenbergnek tulajdonítja a gyerekek megóvását.

A légitámadásban megszökött gyermekek nagy része visszatért a gyermekotthonba, azonban hárman (Katz Izsák, Mermelstein Lajos és Neumann László) a Petneházy utca 44-ben lévő lakóházba menekültek. Itt hamarosan a házmester kérésére nyilasok jelentek meg, és a három kisfiút a Duna-partra vitték. Izsák még a lövések előtt a vízbe vetette magát és túlélte a kivégzést, de a 8 éves Lajost és a 11 éves Lászlót meggyilkolták.

Források: A Náci és Nyilas Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság jegyzőkönyve. Dátum nélkül. Magyar Országos Levéltár, I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 3622, 3640, 3644; Lévai 1948b, 178-179. o. Gazsi 1972, 209-211. o.; Roboz 1983-84.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.21. 23:04:43

@conchita:

"Egyik helyettese, Bükkös György 1966-ban azt vallotta, hogy a zuglói nyilasok 1944. október 15. és 1945. január 11. között 1000-1200 emberrel végeztek."

Van az a verés, amitől még Kennedy meggyilkolását is bevallanád.

conchita 2015.07.21. 23:05:25

@Blogger Géza: Szó se róla, fáj. Többnek gondoltalak mint hogy Habony dróton rángasson téged. :-((

Blogger Géza 2015.07.21. 23:06:31

@conchita: Ki a frász az a Habony?

conchita 2015.07.21. 23:07:34

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Peched van. Anyám tanúja volt ezeknek 9 évesen. Nagybátyja nagy komcsi volt és hordott be ételt a gettóba a zsidóknak, amíg lehetett.

conchita 2015.07.21. 23:08:14

@Blogger Géza: Ja hogy már hülyének is tetteted magad. Szó se róla, hiteles.

conchita 2015.07.21. 23:09:00

Bethlen tér 2: szükségkórház, 1944. december 28.

1944. december 28-án egy nyilasokból és SS-katonákból álló különítmény behatol a Bethlen tér 2. szám alatti zsidó szükségkórházba. Két embert helyben agyonlőnek, huszonkettőt pedig egy közeli pincében végeznek ki.

Az 1944. márciusi német inváziót követő hetekben a megszálló hatóságok lefoglalták a Szabolcs utcai zsidó kórház épületeit és berendezéseit. Az orvosoknak és betegeknek távozniuk kellett. Ezért a zsidó vezetők szükségkórházakat állítottak fel a Wesselényi utca 44-ben működő iskolában és a Bethlen tér 2. szám alatt, az Izraelita Siketnémák Országos Intézetének egykori épületében. A 100-120 férőhelyes Bethlen téri "kórház" hamar zsúfolásig megtelt: a páciensek mellett lakásukból kidobott családok, illegális menekültek, és a különböző fővárosi internálótáborok megbetegedett foglyai is ide kerültek. Hamis igazolásokkal a kórház vezetése megpróbálta őket minél tovább benntartani, mert a rabokra könnyen a deportálás várhatott, ha visszakerültek börtöneikbe. A nyilas hatalomátvétel után a létszám tovább nőtt: mások mellett szökött munkaszolgálatosok és a gettósítás elől bujkáló zsidók is a kórházban kerestek menedéket. "El kellett őket helyezni, dacára annak, hogy a folyosók földjén, kórtermekben a földön, vagy egy-egy ágyban sokszor hárman próbáltak harántirányban elhelyezkedni és így feküdni"- emlékezett egy évvel később Biedermann János főorvos.

December folyamán SS és nyilas egységek többször is behatoltak az épületbe. Ekkor még megelégedtek a betegek kifosztásával és a kórház élelmiszerkészletének elszállításával. December 28-án valamivel éjfél előtt azonban komolyabb támadásra került sor. Egy SS-emberekből és nyilasokból álló különítmény az összes kórházban tartózkodó zsidót behajtotta az épületben lévő zsinagógába. A karzaton egyesével kezdték ellenőrizni a papírokat. Ezt látva két szökött munkaszolgálatos megpróbált elmenekülni, de agyonlőtték őket. A fegyveresek végül kiválasztottak 22 embert és egy Wesselényi utcai pincében tarkólövéssel végeztek velük.

Források: Magyar Zsidó Levéltár, 3621. sz. jegyzőkönyv; Lévai 1948a, 385. o.; Strausz 2005, 64-69. o.

conchita 2015.07.21. 23:09:42

Katona József u. 21: svéd védett ház, 1944. december 30.

1944. december 30-án nyilas fegyveresek elhurcolnak 170 zsidót a svéd követség védelme alatt álló házból. Közülük 50 embert a Zoltán utcánál a Dunába lőnek. Itt gyilkolják meg Richter Gedeont, a magyar gyógyszeripar megalapítóját is.

1944. december 30-án délelőtt egy nyilas különítmény hatolt be "nemzetközi gettó" egyik legnagyobb épülettömbjébe, a svéd követség védelme alatt álló Katona József utca 21-be. Az összes lakót --öregeket, betegeket és csecsemőket is-- az utcára terelték. Faragó Ferencnek sikerült elszöknie és segítséget kérnie a svéd követség Tátra utcai kirendeltségét őrző csendőralakulattól. A parancsnok csak hosszas unszolásra volt hajlandó kiküldeni egy emberét a Katona József utcába. A csendőr gyorsan napirendre tért a nyilasok válasza felett, mely szerint a zsidókat pusztán igazoltatni viszik, majd sietve elhagyta a helyszínt. Faragó ezután riasztotta Wallenberget, aki azonban későn érkezett, és már csak az üresen kongó házat találta.

A foglyokat az Andrássy út 60-ban lévő nyilas pártközpontba szállították. Itt kifosztották, majd újra felsorakoztatták őket. "Legnagyobb megdöbbenésünkre emlékezett egy túlélő betoltak a csoportba anyaszült meztelenül egy közülünk való idősebb férfit is, továbbá a házból való idősebb nőket kombinéban és mezitláb. Előzetesen a csoportból 11 fiatalabb lányt felszólítottak, hogy menjenek fel az emeletre takarítás céljából." A fiatal lányok további sorsa ismeretlen. A zsidókat ezután a Kossuth tér környékén a Duna-partra hajtották. Itt kiválasztottak 50 embert és a Zoltán utca torkolatánál a folyóba lőtték őket. Az áldozatok között volt a 72 éves Richter Gedeon, a magyar gyógyszeripar megalapítója, a Kalmopyrin és a Hyperol feltalálója is. A többi zsidót rövid tanakodás után valószínűleg Wallenberg közbenjárására - visszavitték az Andrássy útra majd a nagy gettóba szállították őket.

Források: Lévai 1948b, 193-197. o.; Bächer 2009

conchita 2015.07.21. 23:10:31

Jókai utca 1: svéd védett ház, 1945. január 8.

1945. január 8-án hajnalban a nyilasok behatolnak a Jókai utca 1. sz. alatti svéd követségi házba és elhurcolnak 260 zsidót. Mintegy 80 embert a nagy gettóba visznek, 180-at pedig válogatott kínzások után a Duna-parton és a környékbeli utcákban kivégeznek.

A Jókai utca 1. számú épület a nyilas korszakban a svéd követség oltalma alatt állt. Több száz védett zsidó és követségi alkalmazott lakott itt családostul. A házban működött Raoul Wallenberg egyik irodája is. A nyilasok már december 29-én el akarták hurcolni Turi Lajos házparancsnokot és Forgács Bélát, a követségi iroda vezetőjét. Szerencséjére Forgács éppen nem volt otthon, de Turit elvitték és agyonlőtték. Január elején Wallenberg elintézte, hogy öt csendőr őrizze az épületet, de ők január 7-én este nem voltak hajlandóak felvenni a szolgálatot: valószínűleg tudták, hogy küszöbön áll a támadás. Éjfél után egy nyilas alakulat jelent meg a házban. A lakókat az udvarra hajtották. A járóképtelen Kallós Gyulát ágyában lőtték agyon. Egy kislányt az udvaron kaszált le egy sorozat, de ő életben maradt. Körülbelül húsz embernek sikerült elrejtőzni. Köztük volt a 23 éves Korányi Márta, aki egy falba épített szekrényben szorongva hallgatta, amint a lakást átkutató nyilasok biztatják egymást: "Ha elbújt zsidót találsz valahol, rögtön lődd agyon". Mintegy 260 embert a Városház utca 14-ben lévő nyilasházba hajtottak. Itt mindnyájukat összeverték és kifosztották. A "műveletet" a Városház utcai nyilas főkerület nyomozó csoportjának vezetője, Tál Lajos irányította. Másnap délután a gyerekeket, anyákat és az öregeket (körülbelül 80 embert) átvittek a nagy gettóba.

A nyilasházban maradt 180 zsidót a következő tíz napban többször összeverték és válogatott eszközökkel kínozták: volt, akin cigarettacsikkeket nyomtak el, másokkal saját vérüket nyalatták fel a padlóról. A 16 éves Sz. Zs.-t többször és csoportosan megerőszakolták, majd a félholt, meztelen lányt az utcán agyonlőtték. (Bár több nemi erőszakról nem maradt fenn információ, a nyilas gyakorlat fényében meglepő lenne, ha csak egyetlen eset történt volna.) Két férfi nem bírta tovább a tortúrát, és kivetette magát a negyedik emeletről. Közben a nyilasok csoportokban vitték a zsidókat kivégezni a Duna-partra, a Károly körútra és a Petőfi Sándor utcába. Előfordult, hogy a holttestek szájából harapófogóval kitépték az aranyfogakat. Az utolsó túlélők közül néhány a folyópartról szökött meg január 17-én. Négy embert Budára hurcoltak az előnyomuló szovjetek elől menekülő nyilasok. Őket február elején, a harcok utolsó napjaiban a Németvölgyi út és a Királyhágó tér sarkán ásott tankcsapdába géppisztolyozták. Hárman meghaltak, Frisch Márton súlyosan megsebesült, de végül ki tudott mászni a gödörből.

A Városház utcai rémtettek elkövetőinek egy részét (Tál Lajos, Csiszár Gábor, Tál György, Hajk József, Polesch László, Andrejkovics László, Háy Lujza) a háború után bíróság elé állították és kivégezték. Tál Lajos neve 2008-ig a rákoskeresztúri temető 298-as parcellájában lévő márványtáblán, "A hazáért haltak vértanúhalált" felirat alatt szerepelt.

Források: Frisch Márton tanúvallomása a Nyilas és Náci Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság előtt. 1945. március 7. és a Náci és Nyilas Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság jegyzőkönyve. Dátum nélkül. Magyar Országos Levéltár, I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 3649, 3650; Lévai 1948a, 212-221, 300. o.; Erwin K. Korányi 2006, 92-93. o; A 298-as botránya 298.nolblog.hu/archives/2010/02/06/Jokai_utca/

tábormegsemmisítő 2015.07.21. 23:11:07

@zobod:
"A bírónak biztos több elképzelése volt a szerepéről, és úgy ítélte meg, hogy aktív részes volt százezrek halálában, máskülönben nem adott volna neki négy évet, hanem felmenti. Ezt nem lehet vitatni. "

Alapjában nem ismered a sztorit. Gröniget nem a személyes tettei miatt ítélték el - hiszen azokra utaló bizonyítékok hiányában két korábbi perben már felmentették - hanem kollektív felelősség alapján, amit egy szervezet tagjaként akkor is viselni kell, ha csupán tagja valaki a szervezetnek

Ha ezt az elvetkövetkezetesen végigvinnénk, akkor ad absurdum egy gazdasági visszaéléseket elkövető cég portása is felelősségre vonható lenne

conchita 2015.07.21. 23:11:33

Wesselényi utca 27 és 29: lakóházak a nagy gettóban, 1945. január 11.

1945. január 11-én éjjel egy nyilas csoport több mint negyven zsidót gyilkol meg a nagy gettóban.

1945. január 11-én, éjjel 11 előtt néhány perccel egy körülbelül 15 fős fegyveres csoport behatolt a nagy gettó területére. Hat-nyolc fő a Wesselényi utca 27. számú épületet szállta meg. A támadók magyar és német katonai egyenruhát, valamint nyilas karszalagot hordtak. Az óvóhelyen talált zsidókat megverték, kifosztották, majd 26 nőt, 15 férfit és egy kisgyereket agyonlőttek. Az 1. emelet 5. számú lakásában alvó házaspárt kirángatták az ágyukból és kivégezték. A csoport másik fele a Wesselényi utca 29 lakóit bántalmazta és fosztogatta, de itt "csak" egy embert öltek meg.

Források: Berend Béla Zsidó Tanács-tag jelentése. 1945. január 12. Magyar Zsidó Levéltár, XX-A, D 9/3. doboz; Azonosítatlan személy tanúvallomása. 1945. január 12. Vihar 1945, 171. o.

conchita 2015.07.21. 23:12:23

Maros utca 16: zsidó kórház, 1945. január 12.

1945. január 12-én a XII. kerületi nyilascsoport tagjai Kun András minorita szerzetes vezetésével megtámadják a Maros utca 16. szám alatti zsidó kórházat, ahol körülbelül 90 embert gyilkolnak meg. A másnapi kivégzésekkel együtt az áldozatok száma nagyjából százra emelkedett.

1944-45 fordulóján mintegy száz beteg, orvos és ápoló húzta meg magát a Budai Chevra Kadisa (hitközségi jótékonysági és temetkezési szervezet) Maros utca 16. szám alatt lévő kórházában. Az intézményt a Nemzetközi Vöröskereszt védte, ám ez legkevésbé sem csillapította a XII. kerületi nyilasok gyilkos indulatait, akik január 12-én délelőtt Kun András minorita szerzetes vezetésével betörtek az épületbe. A bent lévőket a hallba terelték, levetkőztették és letérdeltették. Egy 90 körüli idős asszony nem halotta jól az utasításokat, őt a hajánál fogva rántották a földre. Miután kifosztották az áldozatokat, kettesével kivitték a zsidókat az udvarra és a pöcegödör mellett végeztek velük. Körülbelül 90 embert lőttek le, Hárman el tudták hitetni a támadókkal, hogy keresztények, ők életben maradtak.

Néhány zsidót (közük a kórház ápolónőit) a Németvölgyi út 5 szám alatti nyilasházba hurcoltak. Egyes források szerint elfogtak egy fiatal nyilast is, aki megpróbálta elrejteni a nővéreket. Másnap, január 13-án Kun András mindnyájukat megbotoztatta, majd kenetteljes hangon az ápolónőktől az iránt érdeklődött, hogy szüzek-e. Két lány jelentkezett, őket Kun egy véres gumibottal deflorálta. A fájdalomtól és iszonyattól az egyik szerencsétlen maga alá vizelt, ezt a másik lánynak kellett felnyalnia. Ezek után a nyilas fiú következett, akinek nemi szervét Kun állítólag az asztalhoz szegezte. A zsidókat később kivégezték. Az elnéptelenedett kórházba ezalatt a nyilasok családjai költöztek. Mikor elhelyezkednek új "otthonaikban", az udvaron még ott hevertek az előző nap legyilkolt zsidók holttestei.

A háború után a XII. kerületi nyilas pártszervezet prominens gyilkosait (például Gaál Györgyöt, Bokor Sándort, Tuboly Miklóst, Gáncsos Zoltánt, Hajgató Lajost, Hellinger Antalt, Dési Miklóst) bíróság elé állították, elítélték és 1948 decemberében kivégezték. Nevük 2008-ig a szerepelt a rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájában álló, "A hazáért haltak vértanúhalált" feliratú táblán.

Források: Stern Jenőné tanúvallomása a Nyilas és Náci Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság előtt. 1945. április 13. Magyar Országos Levéltár I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel, Csonka 2012; Rab 2008a; Rab 2008b.

empoftla 2015.07.21. 23:12:25

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: Milyen igazad van! Szerencsére, most, hogy erre rávilágítottunk megsemmisítik az ítéletet.

conchita 2015.07.21. 23:12:59

Városmajor utca 64-66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 1945. január 14.

1945. január 14-én a Városmajor utcai zsidó kórház 160 betegét, orvosát és ápolóját nyilas fegyveresek lemészárolják. Az épületet kifosztják, majd a holttestekkel együtt felgyújtják.

A Budapesti Authonom Orthodox Izraelita Hitközség modern kórházának dolgozóit és betegeit a nyilasok már december végétől folyamatosan zaklatták. Kifosztották az intézmény élelmiszerraktárát és elvették az ápoltak személyes tárgyait. Január 13-án megjelentek a XII. kerületi nyilas pártszervezet emberei és igazoltatni akarták az alkalmazottakat és pácienseket. Halpern Mór gondnok sikeresen érvelt azzal, hogy a kórház a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll: a nyilasok egyelőre visszavonultak. Másnap viszont már semmi sem segített. Délben körülbelül tucatnyi karhatalmista szállta meg az épületet. (A rettegett Kun pátere ekkor valószínűleg nem volt jelen.) A csoport vezetője, Gaál György közölte, hogy semmiféle védettséget nem ismer el. Ezután egyenként ellenőrizték az alkalmazottak és betegek papírjait. A kórház keresztény gépésze, Juhász József (máshol: János) és nevelt lánya, Vilma minden "kétes" esetben megpróbálta meggyőzni a karhatalmistákat, hogy az épp vizsgált zsidó valójában keresztény. Nem nagy sikerrel. A zsidókat a Kissvábhegyi (ma: Gaál József) utca felé eső udvarban agyonlőtték. A járóképteleneket az ágyukban gyilkolták meg. A támadásnak körülbelül 160 áldozata volt. Mintegy negyvenen túlélték: néhány keresztény, hamis papírokkal a nyilasokat megtévesztő zsidó, és egy olyan beteg, akinek sikerült elrejtőznie a szenespincében.

A tömegmészárlás végeztével a nyilasok módszeresen kifosztották az intézményt, elrabolták a gyógyszereket, felszereléseket, ágyneműt. Hamarosan megjelentek a környékbeli lakosok is, akik szintén vitték, ami a kezük ügyébe került. Miután minden elcsendesedett, a túlélők előmerészkedtek. Volt, aki szomszédos iskolában berendezett honvéd kórházban kapott menedéket, mások a közeli épületekbe húzódtak, ha tudtak. Jól tették, hogy elmenekültek. Másnap ugyanis a nyilasok visszatértek, és agyonlőtték azt a néhány embert is, akik 14-én nem haltak meg, csak súlyos sebet kaptak. Hiába volt kemény januári hideg, a viszonylag szűk területen összezsúfolt másfél száz hulla hamarosan dögletes bűzt kezdett árasztani. Ezért január 17-én a gyilkosok visszatértek, és felgyújtották a holttesteket és az egész épületet.

Források: Lax Sámuelné tanúvallomása a Budapesti Rendőr Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályán. 1945. február 27. Magyar Országos Levéltár I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Fürst Leóné (1945. április 7.), Halpern Mór (1945. április 8.), Balogh Ödön (dátum nélkül) tanúvallomása a Nyilas és Náci Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság előtt. Magyar Országos Levéltár I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Scheiber 1997, 18-44. o

conchita 2015.07.21. 23:13:40

Alma utca 2: zsidó szeretetház, 1945. január 19.

1945. január 19-én a XII. kerületi nyilascsoport tagjai lemészárolják az Alma utcai zsidó idősotthon 10 alkalmazottját és 61 lakóját.

Az Alma és a Városmajor utcák sarkán álló ortodox zsidó idősotthon lakóit először 1944. november 4-én, majd 11-én akarták elhurcolni a nyilasok. Ezt első alkalommal a rendőrség, másodszor pedig Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt fődelegátusa akadályozta meg. A XII. kerületi nyilascsoport 1945. január 12-én lemészárolta a Maros utca kórház betegeit és dolgozóit, 14-én pedig végzett a Bíró Dániel Gyógyintézet bentlakóival. Az intézettől alig ötven méterre álló Alma utcai idősotthonban élők láthatták-hallhatták a tömeggyilkosságot és a felgyújtott holtestekből és épületből felcsapó lángokat. Nem volt kétséges: ők következnek. Január 19-én egy keresztény alkalmazott segítségét kérve átment a szemben lévő iskolában létesített honvédkórház parancsnokához. A tiszt azonban megtagadta a védelmet. Erre az otthon vezetése szélnek eresztette az ápoltakat, de a 70-80 éves emberek nagy része nem mert vagy nem tudott nekiindulni az ostromsújtotta város életveszélyes utcáinak. Négyen mégis elhagyták az intézményt. Az esti órákban aztán megérkeztek a nyilasok. A zsidókat (tíz alkalmazottat és 61 ápoltat) áthajtották a Szamos és Városmajor utcák sarkára. A járóképteleneket hordszéken vitették le. Itt gépfegyverrel és kézigránáttal kivégezték őket, majd felgyújtották a holttesteket. A legidősebb áldozat a 86 éves Záhrer Zsigmondné volt.

Források: Káldor Illés tanúvallomása a Nyilas és Náci Rémtettek Kivizsgálásra Alakult Bizottság előtt. 1945. április 9. és az Alma utcai áldozatokat névsora. 1945. Magyar Országos Levéltár, I sorozat, 13. tekercs, 34. tétel; Frojimovics-Komoróczy-Pusztai-Strbik 1995, 599-600. o.

kvadrillio 2015.07.21. 23:20:15

70 millió ember halt meg a II. világháborúban. MIÉRT VAN AZ, HOGY CSAK A ZSIDÓK NEM TUDJÁK FELDOLGOZNI A VESZTESÉGÜKET ??? MIÉRT VAN AZ, HOGY CSAK ŐK CSINÁLNAK ÜZLETET A HALOTTAIKBÓL ??? GENETIKAI HIBA EZ NÁLUK ???

zobod 2015.07.21. 23:28:48

@tábormegsemmisítő: nem igazán irodista volt, van fentebb egy komment amiben ott vannak a részletek miért kapta a négy évet.

paraszthajszal 2015.07.21. 23:02:11

zobod 2015.07.21. 23:31:13

@paraszthajszal: köszi, így értem mi volt a szerepe. Hogy négy év sok vagy kevés egy ilyen ügyben azt nem tudom megítélni, de az hogy elmarasztalták, ezek után teljesen korrekt.

Holle anyó 2015.07.22. 00:04:07

@conchita: Az én nagymamám is hordott vidéken. De aztán puskatussal eltörték a kézközépcsontjait, ami azért volt gáz, mert az orvos is a fronton volt, meg a nagyapám is, ő pedig egyedül nevelte anyámat és a nővérét, meg ápolta az idős anyós-apóst és a saját nagynénjét.
Nem. Nem támadt rá a csendőrökre, amikor elvitték a zsidókat.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.07.22. 05:28:03

@Dr. Sándor Zsuzsa:

Egy dolog, ha valaki nem érzi tisztának magát, más dolog ezen az alapon ítélkezni.

Számtalan dologban érzem magamat bűnösnek, de nem örülnék, ha ezek miatt börtönbe kerülnék.

empoftla 2015.07.22. 06:25:50

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: Nagyon rossz lenne nekünk, ha börtönbe kerülnél, onnan ugyanis valószínű nem menne az internet. Hiányoznának a bölcsességeid.

J.R. Ewing 2015.07.22. 06:26:37

Csak a német pénzek további kiszipojozása a célja a parazita zsidó államnak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 06:40:43

@conchita:

1) Egy 9 éves gyerek nem arra emlékszik, amit látott, hanem arra, amit később mesélnek meki, hogy látott. Nagy különbség.

2) Anyád a verést is látta?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 06:45:34

@tábormegsemmisítő:

"Gröniget nem a személyes tettei miatt ítélték el - hiszen azokra utaló bizonyítékok hiányában két korábbi perben már felmentették - hanem kollektív felelősség alapján, amit egy szervezet tagjaként akkor is viselni kell, ha csupán tagja valaki a szervezetnek"

Na és az elv következetes végigvitele esetén milyen büntetés járna pl. az amerikai elnököknek, ha egy egyszerű írnokot 4 évre ítélnek?

Azok alapján, amit megírtál, egyértelmű, hogy politikai nyomásra született ítéletről van szó. Ez sima Justizmord.

bontottcsirke 2015.07.22. 06:46:04

Undorítóak ezek a zsidók. Igazi parazita népség.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 06:48:24

@zobod:

"de az hogy elmarasztalták, ezek után teljesen korrekt."

Csak akkor korrekt, ha pl. legalább 4 évet kap az a vasutas is, aki zöld jelzést adott az Oswiecimbe induló vonatnak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 06:54:14

@zobod:

Mellesleg mikor ítélik el pl. a KZ szakácsát és a konyhai mosogatókat?

Rudi Kató 2015.07.22. 07:33:52

Kimondhatatlanul sok! Különösen azt figyelembe véve, hogy parancsot hajtott végre! Vajon akik most hajtják végre a népirtók izrael, usa, eu parancsait ők is elbírálásban fognak részesülni?

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 08:00:37

@conchita: Te ennyire ostoba vagy? Nem azon akadsz ki, hogy zsidó szervezetek szándékosan olyan köveket helyeznek el a járdákon, amibe felbotlasz, hanem, hogy milyeneket olvasok.

Öcsém, nem én tehetek arról, hogy ez az indexnél és hasonlóknál nem ez a téma, hanem az, hogy a kis Vuk náci mert vörös alapon fekete szín is van benne.

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 08:05:48

Amúgy a háború legnagyobb áldozatát az oroszok hozták. 9 millió halt meg, a koncentrációs táborokban közel sem csak zsidók voltak.

Kivlov 2015.07.22. 08:06:43

2015-ben? sok...

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 08:18:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Mondjuk tény, hogy egy keményebb zsidónak mindenki bűnös, te is, sőt az unokád is, mert végül is ez a legegyszerűbb, továbbá így indokolt az örökké tartó kártérítés.

Kampfer 2015.07.22. 08:34:13

@conchita: Fingod sincs, mire vagyok büszke! Szerintem csillapodjál kicsit!
Kamp.

I_Isti 2015.07.22. 08:39:09

@♔bаtyu♔: Aki emberi szempontból hulladék, annak az, hogy százezer magyar zsidó gyereket öltek meg Auschwitzban, az csak egy szám. Akinek van szíve (héberül: lév), az belegondolhat akár abba is, hogy lehet, hogy abból a százezerből volt néhány Kármán Tódor, néhány Neumann János, néhány Andrew Grove, vagy néhány Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede, Kemény János, satöbbi.

Kampfer 2015.07.22. 08:42:15

@Blogger Géza: Üdv! Amit a poszternek írtál, teljes mértékben egyetértek veled!

Másrészt a dán helyzetről csak a legalapvetőbb tényeket hallottam, hogy kb. 7000 zsidót mentettek ki Svédországba, de a németek ehhez való viszonyát nem nagyon ismertem. Azt tudom, hogy szükségük volt a dán területek azonnali pacifikálására és a dán iparra, infrastruktúrájára és munkaerejére, ez volt az elsődleges szempont. Később a sztrájkokat elég keményen meg is torolták! Úgy tudom, a dán és német ma sem jóbarátok!
Az is valószínű, hogy a dán társadalomban közel sem volt olyan ellentét a zsidók és a többségiek között, mint Magyarországon.
Kamp.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 08:43:21

@♔bаtyu♔:

Ez teljesen logikus. Ma már többedik generációs "holotúlélők" kapnak kártérítést a szüleik, nagyszüleik szenvedéseiért. Na mármost, ha a szenvedésért járó pénzre való igény örökölhető, akkor abszolút világos, hogy a bűnösség is örökölhető.

paraszthajszal 2015.07.22. 08:58:25

@Kampfer: azért a dánok között is volt egy-két önkéntes SS-katona. Sőt, voltak olyanok is, akik állítólag részt vettek a szörnyűségekben.

Zuroffék éppen most haraptak rá a témára, egy Helmuth Leif Rasmussen nevű, Gröninghez képest ifjú (90 éves) önkéntes került a célkeresztbe! De ez állítólag csak a jéghegy csúcsa!
www.theguardian.com/world/2015/jul/22/nazi-hunters-target-danish-ss-volunteer

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 08:59:03

@I_Isti: Nem arról folyik itt a vita, hogy pontosan hány zsidót öltek meg.

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 09:03:39

@Kampfer: Ellentét a magyar társadalomban sem volt. A zsidótörvények is alapvetően európai nyomásra születtek és akkori mércével nem tűntek különösebbnek. A környező országok jó részéből eleve ide menekültek a zsidók.

Vegyük a mai helyzetet. Ha olvasod a külföldi és balliberális lapokat, nálunk tombol az antiszemitizmus. Holott baromság, idejárnak a zsidók még Izraelből is, tízmilliárdokat költenek a kormányok a zsidókra.

Ennek fényében kell nézni a múltat is.

I_Isti 2015.07.22. 09:05:55

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A háború előtt a teljes magyar nemzeti vagyon 25-30%-a zsidó tulajdonban volt. EZT a vagyont a mocsok nácik és nyilasok elrabolták, és soha, de soha nem adták vissza. Amikor nagy arccal kiállsz, és előadod a szájhabzásodat, akkor gondolj erre is. Persze ha te a rablógyilkosok szellemi örököse vagy, és még most is abból élsz, amit a nagyszüleid raboltak, akkor nem csodálom, hogy az erkölcsi ítélőképességed enyhén szólva meglehetősen torzan működik...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 09:08:46

@I_Isti:

"és előadod a szájhabzásodat"

Bocsáss meg, félreismertelek, azt hittem, hogy képes vagy értelmes beszélgetésre. Ehelyett csak fröcsögni tudsz, azt meg csináld a tükör előtt.

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 09:12:43

@I_Isti: A 45 előttik nem zsidó vagyonból vajon mennyit kaptak vissza 1989-ben? Pedig ez a nemzeti vagyonnak jóval magasabb aránya volt mint 25-30%, ami egyébként is egy elég légből kapott számnak tűnik.

Kampfer 2015.07.22. 09:13:15

@I_Isti: "A háború előtt a teljes magyar nemzeti vagyon 25-30%-a zsidó tulajdonban volt"
És ezt az akkori lakosság arányához képest nem érzed visszásnak? Mert az egyik leggyakoribb érv a zsidókkal szemben épp a pénzügyi-gazdasági tevékenységük, az abban elfoglalt dominanciájuk volt!

"Persze ha te a rablógyilkosok szellemi örököse vagy, és még most is abból élsz, amit a nagyszüleid raboltak, akkor nem csodálom..."
És ezt te miből vezetted le? Amit akkor a nagyszülők összerabolhattak, azt '46-'51 között szépen államosítottak. Ki él abból a vagyonból...? Esetleg az apróékat vagy a gyurcsányt erről (is) meg lehetne kérdezni!
Kamp.

Kampfer 2015.07.22. 09:13:53

@I_Isti: "A háború előtt a teljes magyar nemzeti vagyon 25-30%-a zsidó tulajdonban volt"
És ezt az akkori lakosság arányához képest nem érzed visszásnak? Mert az egyik leggyakoribb érv a zsidókkal szemben épp a pénzügyi-gazdasági tevékenységük, az abban elfoglalt dominanciájuk volt!

"Persze ha te a rablógyilkosok szellemi örököse vagy, és még most is abból élsz, amit a nagyszüleid raboltak, akkor nem csodálom..."
És ezt te miből vezetted le? Amit akkor a nagyszülők összerabolhattak, azt '46-'51 között szépen államosítottak. Ki él abból a vagyonból...? Esetleg az apróékat vagy a gyurcsányt erről (is) meg lehetne kérdezni!
Kamp.

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 09:17:30

@Kampfer: Ostobaság ez, egyszerűen dobálóznak a számokkal. Gondolom, ha az igazgató tanácsban volt legalább egy fő zsidó, az már zsidó vagyon lett.

Ráadásul hozzáadhatták 50 év hozamát is.

Az a gond, hogy ilyenek miatt ez egész történet sántít. Mindenki hozzátesz, senki nem vesz el. 20 év múlva egy hasonló csóka már 70%-ot fog mondani.

Kampfer 2015.07.22. 09:18:34

@paraszthajszal: Újabb info. Még nem olvastam, thx! :-)
Felteszem, ettől még az akkori hivatalos dán politikát továbbra is segítőnek és barátinak lehet nevezni a zsidó kisebbség irányában.
Kamp.

♔bаtyu♔ 2015.07.22. 09:21:10

@Kampfer: A zsidó villákat eleve a kommunisták nyúlták le. Sokuk zsidók:

Pld. Schifferék:

nemzeti.net/l.php?u=2036920

I_Isti 2015.07.22. 09:56:44

@Kampfer: "És ezt az akkori lakosság arányához képest nem érzed visszásnak? "

Én nem lúzer suttyó proli vagyok! Miért zavarna az, hogy:

"A megmaradt országterületen az első világháború után a zsidóság társadalmi és foglalkozási struktúrája alapjaiban nem változott meg jelentősen, bár egyes szakmákban (pl. orvosoknál) jelentősen visszaszorultak, a szabad pályákon szerepük továbbra is jelentősen maradt. 1920-as adat szerint az újságírók 34%-a, a színészek 23%-a, más művészek 15-25% volt zsidó. Ugyanekkor a gyárak tulajdonosainak 40,5%-a, és az 1000 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosainak 19,6%-a volt zsidó. A zsidóság alapvetően városi, polgári társadalmi csoport volt, melynek több mint 60 százalékát alkották a középréteghez tartozók, 3 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 13 százaléka volt ipari munkás."

Ráadásul a 30-as népszámlálás adatai szerint a magyar népesség 5,1 százaléka volt izraelita vallású. (445 ezer fő.)

Ők alkották gyakorlatilag a magyar polgárságot: az értékteremtésre, a tőkefelhalmozásra képes, az üzleti, tudomány és egyéb területen sikereket elérő társadalmi réteget!

Kampfer 2015.07.22. 10:01:34

@I_Isti: "Ők alkották gyakorlatilag a magyar polgárságot: az értékteremtésre, a tőkefelhalmozásra képes, az üzleti, tudomány és egyéb területen sikereket elérő társadalmi réteget!"

Ezzel csak nem azt akarod mondani, hogy a társadalom többi része (magyarok, svábok, szlovákok, horvátok) csak lúzer és haszontalan népség volt...?

"Én nem lúzer suttyó proli vagyok!"
Fentiek fényében hagyjuk, hogy te mi vagy...
Kamp.

I_Isti 2015.07.22. 10:05:46

@Kampfer: A lúzer suttyó prolik irigykednek a náluk sikeresebb emberekre, népekre, országokra, népcsoportokra.

Kampfer 2015.07.22. 10:13:18

@I_Isti: Hm... Nem csak a nácik általánosítanak...? Idióta...

Kampfer 2015.07.22. 11:22:19

@Dr. Sándor Zsuzsa: No, végignéztem a riportot. Egyrészt nem nagyon lep meg, hogy a korábbi észrevételeimre (továbbá sok másik kommentelő érdemi észrevételeire) nem jött semmilyen reakció! Valahol beleillik a képbe...

Másrészt az interjúban elhangzottak szerint nem volt ott a magyar sajtó, csak ön és a férje. Ez esetleg szemrehányás óhajtott lenni? Mi lett volna az elfogadható jelenlét és érdeklődés? Ha jól emlékszem, mind az M1, mind a Hír Tv, mind az Echo Tv híradója beszámolt a perről. Ha senki nem volt ott, hol volt az atv? Hol volt a bomberakrisztina...? A riportban rónaiegon sem hazudtolta meg magát, természetesen az atv-n (ebben a témában) simán elfogadható az ilyen fokú elfogultság még műsorvezetőként is...
Milyen, a jelenleginél nagyobb sajtója kellene még legyen Magyarországon a zsidók fájdalmának, miközben az itthoni svábok, a külhoni magyarok fájdalma, megannyi történelmi pillanatunk sérelmei egyáltalán meg sem jelennek a sajtóban (nemhogy az atv-ben)? Szinte minden nap holokauszt emléknap az elmúlt hetven évben! Közben természetesen az atv éveken keresztül szitokszóként és tabuként kezelte Trianont! Magánvélemény, de ez a folyamatos fájdalmaskodás már valóban kontraproduktív, párhuzamosan az ilanmor és peresz megnyilatkozásaival, azok hatásaival együtt a magyar társadalomban! Immár inkább erősíti a zsidók iránti ellenszenvet.

Anno egy nagyon tanult és többszörös diplomás magyar értelmiségi úriember a búr háborúk és az indián háborúk vitája kapcsán tett észrevételeinkre azt fogalmazta meg, hogy minden tettet az adott kor és az adott társadalom keretei között KELL megítélni. Ok, elfogadtam. Ez a jelen per esetében, illetve a holokauszt esetében nem érvényes? Egy jogrendben normális, hogy csak úgy megváltozik egy bírói gyakorlat...?

Továbbá egy negyven körüli bíró ugyan mit akar megérteni vagy megítélni a mai társadalmi és jogi környezetben arról, ami hetven éve történt egy háború kellős közepén, az akkori német és európai társadalmi és katonai viszonyai közepette...?
Üdvözlettel:
Kampfer

tábormegsemmisítő 2015.07.22. 12:11:27

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Sajnos ami történt rosszabb mint a justizmord

Ezzel az ítélettel a római jog két alappillérének, a kizárólag törvény alapján történő ítélkezésnek (nullum crimen, nulla poena sine praevia lege poenali), és a kizárólagos egyéni felelősségnek a megtagadása ása történt egyidejűleg. A római jog higgadt távolságtartását felváltotta a törzsi indulat és az államilag átvállalt egyéni bosszú

A nürnbergi ítélkezés esetében már elszakadtak ugyan a római jog idézett alapjától, mivel olyan törvény alapján ítélkeztek, ami az elkövetés időpontjában még nem létezett. Ám a körülmények, a bűnök súlyossga és a kor hangulata ezt még úgy-ahogy elfogadhatóvá tette. Ám jelenleg, sok évtizeddel a háború után, egy olyan vádlott esetében aki soha nem szimpatizált a neki kollektív alapon felrótt népirtással, ez már csak groteszk karikatúrája az egykori nürnbergi pernek

Az egyéni felelősség elvének megtagadása beláthatatlan torz perspektívákba vezet, vagy pedig marad a kettős mérce, amikor egyik ügyben alkalmazzák, a másikban nem, és ez is hasonló katasztrofális a jogrendbe vetett bizalom szempontjából

Sajnos nem az első példája annak, hogy az európai kultúra legnagyobb értékeit vetik sutba pillanatnyi politikai érdekek, áttekinthetetlen lobbibefolyás hatására

Kampfer 2015.07.22. 12:43:06

@tábormegsemmisítő: Nekem egy joggal aktívan foglalkozó, jogi diplomával rendelkező távolabbi barátom mondotta volt évekkel ezelőtt, hogy a nürnbergi per önmagában a jog alapján történő ítélkezés szánalmas megcsúfolása volt. És itt nem elsősorban a kreált 'béke elleni bűntett' fogalmának megalkotására gondolt, hanem az egész per folyamatára. Az ott felsoroltak alapján ott kellett volna ülnie az EGÉSZ szövetséges (jenki, brit, szovjet, francia) bandának (Lemay, bomber Harris, Churchill, Truman, Sztálin, Zsukov, Molotov)! Földi Pál könyve alapján beszélgettünk.
Csak egy további gondolat, ha már a jog oldaláról közelítünk. Azt is olvastam már, hogy Jogi szempontból a '48-as forradalom és szabadságharc egy közönséges felségárulás volt. Míg a zsidók '39 előtti szegregálása, deportálása és vagyonelkobzása érvényes törvények által végrehajtott állami beavatkozás volt a társadalomba a '35-ös nürnbergi Vér- és becsülettörvény alapján... Nyilván nem esik egy megítélés alá a két eset. De javíts ki, ha rosszul tudom! Üdv!
Kamp.

paraszthajszal 2015.07.22. 14:47:03

@Kampfer: "Azt is olvastam már, hogy Jogi szempontból a '48-as forradalom és szabadságharc egy közönséges felségárulás volt."

A Habsburgok szerint. Valójában maga a márciusi forradalom nem volt felségárulás. Az áprilisi törvényeket, amely alapján a Batthyány-kormány megalakult szabályosan fogadták el, a törvényeket V. Ferdinánd is szentesítette, persze a helyzet eszkalálódásával és a Habsburg-ház trónfosztásával mindez már megváltozott.

De egy forradalom, rendzerváltás esetén aligha a jogi megítélés a legfontosabb...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 15:19:29

@paraszthajszal:

Ha abból indulunk ki, hogy a jog a fennálló hatalmi rendszer érdekeit képviseli, a forradalom pedig épp a fennálló hatalom ellen lép fel, akkor nem igazán van értelme egy forradalmat a jogszerűség oldaláról nézni.

tábormegsemmisítő 2015.07.22. 15:36:05

@Kampfer:
A régi jogot felülírják a jogalkotók, ez egy természetes folyamat, nem kell megijedni tőle. Vannak bizonyos cezúrák, és onnantól kezdve más jog érvényesül, ez is elfogadható ha világosan ki van hirdetve. A nácizmus esetében ez megtörtént, alapos okkal, de helyenként tényleg aggályos módon. Nem véletlenül írta akkoriban Bibó, hogy a modern háborúk velejárója a vesztes fél erkölcsi megtiprása

Sajnos a kommunizmus bukását nem követte egy világosan meghatározott cezúra, és mindmáig nem sikerült a rendszer bűneivel szembenézni. Még egy új alkotmányra is több mint 2 évtizedet kellett várni az 1949-es oktrojált sztálini alkotmány után, óriási nemzetközi nyomás ellenében. Az utcán sétálgatva meg időnként Biszku Bélába botlik az ember. Ez kb. olyan, mintha szembejönne veled Göring, te meg gondolkozol hogy illik-e köszönni ilyenkor

tábormegsemmisítő 2015.07.22. 15:54:31

Ennek a fickónak szabadságvesztésre ítélése egyébként büntetés célját tekintve is aggályos. A két meghatározó célkitűzés, a bűnismétlés megelőzése, és a delikvens elkülönítése a társadalomtól (hogy ne tudjon másokat megfertőzni) az ő esetében nem jöhet szóba

Bűnismétlésre már csak azért sem kerülhet sor, mert nem követett el bűncselekményt, és a társadalmi feltételek is alaposan megváltoztak az eltelt röpke 70+ év alatt, A náci ideológia meg annyira távol áll tőle, hogy pont a náciellenes kommentjeivel került a feljelentői látókörébe

A büntetésnek az a célja sem meggyőző, hogy másokat elrettentsen a hasonló cselekményektől. De kiket és milyen cselekményektől? A világban tucatjával folynak brutális konfliktusok, azoknak a szereplőit ez az ítélet nem fogja befolyásolni. Gyakorllatilag a bűn megtorlása maradt az egyetlen indok, de ez a már említett okból (nem volt bizonyított a bűnelkövetés) eleve nem jöhetne szóba egy európai értékekre alapozott ítélkezésnél

I_Isti 2015.07.22. 16:20:57

@tábormegsemmisítő: Ez a mocsok náci szemétláda végignézte, ahogy több százezer magyar és nem magyar zsidó, köztük több százezer gyerek leszáll a tehervagonból, elvitette és kiválogattatta az értékeket a peronra tett csomagjaikból. Egy mocsok szarházi szemétláda valószínűen nem is emberi lény, ahogyan ma sem emberi lények azok, akik ezeknek a mocskoknak a bűneit mentegetik.

Mert egy igazi ember nem tud egyetérteni egy gyerek meggyilkolásával sem.

Nemhogy százezer magyar gyerek meggyilkolásával.

tábormegsemmisítő 2015.07.22. 19:38:06

@I_Isti:
Nem értett egyet, és ezt kifejezésre juttatta az adott körülmények között lehetséges módon és azóta nyíltan is minden alkalommal. Rosszkor volt rossz helyen, ez az egyetlen bűn amit rá tudtak verni. Több mint 70 év után nem valami nagy fogás

De hogy megint párhuzamot vonjak: volt már olyan tömeggyilkos terrosista a történelemben, aki utóbb béke Nobel-díjat kapott: Menachem Begin. És ő nem egy utolsó nímand, hanem a terrorakciók kitervelője és irányítója volt. Róla is hasonló kritikus a véleményed?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.22. 20:28:10

@tábormegsemmisítő:

"Több mint 70 év után nem valami nagy fogás "

Hidd el, vízentálék így is nagyon büszkék magukra, hiszen bosszút álltak.

Emlékszel még, amikor nálunk Képíró Sándor halála után zurov azt mondta, reméli, hogy a per előrébb hozta Képíró halálát. Ne feledd, egy olyan emberről mondta ezt, akit magyar bíróság jogerősen felmentett, vagyis ártatlan volt.

en.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_K%C3%A9p%C3%ADr%C3%B3

Hát mégis miféle szar ember az olyan, mint zurov? Azaz inkább szennynek mondanám, mert a szar trágyaként még hasznos lehet, de zurov még a szarnál is undorítóbb.

tábormegsemmisítő 2015.07.23. 00:06:14

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A római világ értékrendje a törzsi, etnikai meghatározottságon való felülemelkedés lehetőségét adta meg a birodalom egész területén. Sajnos ebből az integráló elvből Európán kívül kevés maradt, és az újkori barbárság terjedése révén inkább visszaszorulóban van

Számos zsidó sem akkor, sem most nem kér belőle, és inkább a törzsi identitás alapján gondolkodik. Egy bizonyos határon túl ennek az elvnek az alkalmazása igen veszélyessé és ellenszenvessé teszi a nagyhangú uszítókat, akik a társadalmi megbékélést csakis a saját szájuk íze szeriint hajlandók elfogadni. Mindenki más bűnös, mindenki hibás a kezdettől az idők végezetéig. Éppen ezért velük szemben minden megengedett, míg őket az örök isteni törvény védi. Ezt a barbár felfogást alapjában kell elutasítani, máskülönben Európát is hanyatlásba dönti

I_Isti 2015.07.23. 08:17:07

@tábormegsemmisítő: ha begin végignézte százezer magyar gyerek halálát, akkor igen.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.23. 09:04:28

@I_Isti:

Bocsika, kedves, de ha nem magyar gyerekek halálát nézte/okozta, akkor már nem?

tábormegsemmisítő 2015.07.23. 09:08:30

@I_Isti:
Gondolom a magyar helyett zsidót akartál írni, csak az túl nyíltan leleplezné a törzsi elfogultságodat

Beginre egyébként tényleg ráillik az "emberalatti lény" leírás, amit Gröninghez kapcsolsz. Nem én mondom, hanem Kardos G. György önéletrajzi regényében, az Avram Bogatir hét napjában a Menahem vezérrel való találkozásáról: egy sötét helyiségen bujkáló, undorító gnóm szerű megszállott gyilkológép, aki nem is ért a józan beszédből